Folia archeologica 20.

Biróné Sey Katalain: Későrómai centenionales lelet Gölléről

KÉSŐRÓMAI CENTENION

ALES LELET GÖLLÉRŐL A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában folytatott revíziós munkák során egy dobozból 301 db későrómai bronzérem került elő a következő feljegyzéssel: „. . . talán Gölléről (Somogy m.) eredő zárt lelet".

1 Göllét és a külterületeihez tartozó Alsóheténypusztát - az adattári jelentések alapján - mint későrómai erődített várost tartják számon.

2 A beszámolókból kitűnik, hogy a „Süllyedt vár" dűlő nevű területről érmek is nagy számban jöttek felszínre.

3 A legutóbbi terepbejárás alkalmával is rövid idő alatt mintegy 112 db, zömmel későrómai centenionalest gyűjtöttek össze.

4 Göllével és környékével, mint jelentős szórvány éremlelőhellyel számolhatunk. A feljegyzés szerint az éremegyüttest a Piarista Gimnázium adta át annak idején a múzeumnak - akiknek birtokaik voltak Gölle környékén. Ez valószínűsíti, hogy az érmek valóban innen származnak. Az éremegyüttes összetételében a IV. századi leletek szokásos képét mutatja. Néhány kopott érem az I—II. századból, a III. század végétől majd minden császár egy-két darabbal képviselve van, zömét pedig Valentinianus, Valens és Gratianus veretei alkotják. Bizonyítja ez is, hogy zárt leletről, vagy annak egy részéről van itt szó. Mivel számunkra a lelet záródásának időpontja, az utolsó verdejegy sorozatok érdekesek - a Valentinianus, Valens, Gratianus-kori centenionalesek meghatározását, verdejegyeit és kronológiáját ábráinkon hozzuk (1-2. ábra). A sisciai verdére vonatkozó táblázathoz annyit fűzünk hozzá, hogy Valentinianus (RIC 7/a) típusú centenionalesából 5 db, a RIC 5/a típusból 1 db és Gratianus RlC 14/c típusából 3 db származik ebből a verdéből. Kopottságuk miatt azonban a verdejegyből többet nem tudunk kiolvasni. A lelet korai érmeinek felsorolását a következőkben adjuk: 1 A feljegyzésből még az is kitűnik, hogy annakidején a Piarista rend adta át ezeket az érmeket az Eremtárnak. Amint utána érdeklődtünk, a rendnek valóban voltak Gölle környékén birtokai. Annak azonban már nem sikerült nyomára jutni, hogy közelebbről hol lelték az érmeket, 2 Soproni Sándor jelentése a heténypusztai későrómai erődített város területéről. Gölle. Adattár XXIII. 313/1966., XII. 199/1962., 53. G.I. :

l Répay Lajos jelentése, Adattár, Gölle VII. 183/1963. „Gölle-Heténypuszta; római falak és szórvány érmek kerültek elő. Constantius Chlorus kisbronz, Constantius Chlorus középbronz, Constans kisbronz." Paulovics hagyaték: Adattár, Gölle 31. F. I. „Felsőheténypusztától (Somogy m.) délkeletre római alapfalak, rengeteg érem került elő 'Süllyedt vár' nevű dűlőből . . . A piaristák hetényi gazdaságából feliratos kő egyik darabja került elő." Továbbá lásd még: Adattár, Gölle 20. G. I. 4 Soproni Sándor közléséből tudjuk, aki a terepbejárást végezte s aki az összegyűjtött szórvány érmeket az Éremtárnak átadta, melyért ez úton mondok köszönetet.