Folia archeologica 20.

Temesváry Ferenc: Haller Ferenc testőrkapitány ezüstszablyája

196 TEMESVÁRY FERENC Kas%ap-Nep János 1817. február 16-án Pásztón született. 1839. május i-től 1844. április 30-ig teljesített szolgálatot a testőrségnél Nógrád vm. ajánlatára. Részt vett a pákozdi, isaszegi, zsigárdi, parádi és komáromi csatákban, kitűnt Buda viszszavételénél. 1869-ben az úi hadsereg őrnagya lett. 1880-ban halt meg Losoncon. Kerkápoly Mór 1820-ban Kővágóörsön született. A testőrségnél 1840. május i-től 1845. április 30-ig teljesített szolgálatot Zala vm. javaslatára. A szabadságharcban gyorsan emelkedett a ranglistán, a 7. huszárezredben - amely csak töredékében csatlakozott a forradalomhoz - őrnagyi rangra emelkedett. Guyon tábornok alatt harcolt, 1849. június 14-én a hegyesdi csatában hősiességével kitűnt. 1850. március 14-én halálra ítélték, de a halálos ítéletet 10 évi várfogságra változtatták. 1852. július 24-ig Aradon raboskodott. 1888. március 5-én a Zala megyei Szenttamáson hunyt el. Klapka György 1820. április 8-án született Temesvárott. A testőrségnél 1842. május i-től 1847. április 30-ig teljesített szolgálatott Temes vm. ajánlatára. 1847bçn nyugállományba vonult, de 1848 márciusában a magyar kormánv szolgálatába lépett. Budapesten hunyt el 1892. május 17-én. Kolosy (Kolossy) István 1818-ban Sályiban született. A testőrségnél 1840. május i-től 1845. április 30-ig teljesített szolgálatot mint az erdélyi területek küldötte. 1843-ban a pozsonyi országgyűlés testőrkülönítményébe vezényelték. A szabadságharcban az i. székely határőrezred századosa volt. A fegyverletétel után Törökországba menekült. 1850. január 15-én Aradon halálra ítélték, majd az ítéletet 16 évi várfogságra változtatták. 1850. június 10-én kegyelmet kapott. Konkoly i-Thege Károly (Konkoly-Thege Károly) a Sopron megyei Nemesvisen született 1819-ben. A testőrségnél 1841. május i-től 1846. május i-ig teljesített szolgálatot Sopron vm. ajánlatára. 1843-ban a pozsonyi országgyűlés testőrkülönítményébe vezényelték. Kürthy István 1820. augusztus 2-án Lengyeltótiban született. A testőrségnél 1838. december i-től 1843. május i-ig szolgált Komárom vm. ajánlatára. 1840-ben a pozsonyi országgyűlés testőrkülönítményébe vezényelték. A szabadságharcban főhadnagyi rangról ezredesi rangra emelkedett. 1850. május 24-én halálra ítélték, majd az ítéletet 14 évi várfogságra változtatták. 1857-ben szabadult Komáromból. A Komárom megyei Koltán hunyt el 1898. október 27-én. Latinovits László 1820.-ban született a Bács megyei Borsodban. A testőrségnél 1840. május i-től 1845. április 30-ig teljesített szolgálatot. 1843-ban a pozsonyi országgyűlés testőrkülönítményébe vezényelték. Testőri szolgálatának letelte előtt, 1845 áprilisában öngyilkos lett. Lendvay Re%ső 1819-ben Algyógyon született. A testőrségnél 1841. május i-től 1846. április 30-ig teljesített szolgálatot. 1843-ban a pozsonyi országgyűlés testőrkülönítményébe vezényelték. A szabadságharcot mint kapitány kezdte, de a komáromi csata után, 1849. július 11-én őrnagyi rangra emelkedett. 1850. január 18-án Aradon halálra, - majd 12 évi várfogságra ítélték. 1852. július 16-ig Munkácson raboskodott. Szabadulása után az újonnan felállított honvédseregben folytatta katonai pályafutását, 1876-ra ezredesi rangra emelkedett. Segesváron halt meg 1892-ben. Lukács Miklós 1821-ben született Rábasömjén. A testőrségnél 1842. május i-től 1847. április 30-ig szolgált Vas vm. ajánlatára. Katonai pályafutása a testőri szolgálat letelte után a 8. huszárezredben folytatódott. 1856-ban vonult nyugállományba. Zalaegerszegen halt meg 1861. december 12-én.