Folia archeologica 20.

Temesváry Ferenc: Haller Ferenc testőrkapitány ezüstszablyája

HALLER FERENC TESTŐRKAPITÁNY EZÜSTSZABLYÁ

JA A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárának nagyértékű szablyaanyagában nem ismeretlenek a nemes anyagból készült, jeles ötvösmesterek jegyeivel ellátott darabok sem. A sokat publikált, világszerte ismert - részben a bécsi műkincsekből származó - anyag mellett figyelemre méltó az a testőrszablya, amelyet 1842-ben gr. Haller Ferenc kapott ajándékba testőri szolgálatának leteltekor a parancsnoksága alá beosztott testőröktől. Hosszú évtizedekig nem tudtuk történetét, nem ismertük alkotóját, ugyanis eredetére vonatkozóan a fegyvertár naplói csak szűkös adatokat tartalmaznak. Haller Ferenc, a híres testőrkapitány leszármazottja - jóllehet nagy buzgalommal gyűjtögeti az őseire vonatkozó adatokat - a kérdés megoldásában nem tudott segítségünkre lenni.

1 A testőrségről írott szakmunkák, feljegyzések, 1842-ben megjelent magyar és német nyelvű folyóiratok Haller személyéről szinte szünet nélkül közöltek híreket, említést téve arról a szablyáról is (1-2. ábra), amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum 1956 óta mint letétet kezel. A finoman, nagy hozzáértéssel megválasztott arányok, a díszítőmotívumok sokoldalúsága, nem utolsó sorban a penge felirata, az 1842ben szolgálatot teljesítő 64 testőr nevének feltüntetése, ezen történeti értékű ezüstszablya részletesebb feldolgozását indokolttá tette. Tulajdonosa, hallerkői gróf Haller Ferenc (3. ábra 4) 1795. március 24-én

2 a Kis-Küküllő vármegyei Kerelőszentpálon született. Katonai pályafutását az 5. ún. Sommariva vértes lovas ezrednél kezdte, mint hadapród. Alhadnagyi rangot 1813. október 14. után kapott a lipcsei csatában tanúsított hősiességéért.

3 1820. szeptember 10-én az O'Reilly könnyű lovasezredhez került és ugyanezen év decemberében főhadnagyi rangra emelkedett. 1822. május i-én ezredsegédtisztnek és es. kir. kamarásnak nevezték ki. November 30-án a császári 1. huszárezredhez került másodkapitánynak. 1823. január 31-éna 3. könnyű lovasezredhez vezényelték, ahol június i-én I. kapitányi rang tulajdonosává lett. 1830. május 25-től a 9. huszárezred őrnagya, majd ugyanitt 1833. május 22-én alezredes. Ezredesi címhez 1835. május 29-én a 6. Würtenberg huszárezrednél jutott. A testőrségnél 1837. február 10-től alhadnagy, de kivételes képességét méltányolva 1839. október 25-én főhadnagyi előléptetést kapott.

4 1842. június 16-án a testőrségnél betöltött magas állását feladta és mint tábornok a nagy vezérkarnál folytatta katonai pályafutását. 1 Magyar Nemzeti Múzeum. Ltsz. : 56.4293 2 Ballagi A., A magyar királyi testőrség története. (Pesth 1842) 359. - 2.-át jelöl. 3 Uo. 360. A főhadnagyi ranggal szemben hadnagyi rangot emleget. 4 Megjegyezni kívánom, hogy a testőrség és a honvédség rangsorolása nem egyezett meg. A testőrségnél négy főbb tisztség volt úm. alhadnagy, megfelel az alezredesnek; főhadnagy, a honvédségnél ezredes ; alkapitány = altábornagy, s végezetül a kapitány - a honvédségnél tábornagyi beosztás.