Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

A KASSAI KÖEDÉNYGYÁR I 7 3 Der löbl. Kaschauer Stadtmagistrat läszt es sich vorzüglich angelegen seyn, diese schöne aufblühende Industrieanstalt ganz zu begünstigen und wir können auch um so gewisser darauf rechnen, dasz jeder Biedermann und Patriot, zur an­genehmsten Pflicht es sich machen werde, dieses für das allgemeine Beste so nützlich und kostspielige Unternehmen, aus allen Kräfte zu unterstützen." Alapozott, fegyelmezett, jó munkát végző gyár lüktető élete vetül elénk e sorokból. 3 1 Az 1804-es évben januártól augusztusig máris 17053 forint értékű gyárt­mányt helyeztek el. 3 2 A nyersanyag beszerzési nehézségeit is sikerrel hidalták át. Távoli helyekről kényszerültek ezt szállítani, most, szorgos kutatásokkal közvet­lenül a város északi tájain, Kassa földesurasága alá tartozó s csupán félmérföldre eső, a kassai hegyekről látható, a Hernád mellett fekvő Tapolcsány és a búcsú­járásokról nevezetes Kisfaluban (Maloweska) kitűnő fehér agyagot és mészho­mokot találtak. Virágzásban áll a gyár 1804 közepén, amikor a telekhasználati bérmentesség lejár s életbelép a bérfizetés. A fizetésnek akadálya nem lenne, a súlyos ezreket ki­tevő gyári költségvetésben a 30 forintos évi összeg jelentéktelen. Még sem akar­nak fizetni. Helyette radikális és végleges tulajdonként megszerzik ezt, a gyár ro­hamos területi növekedésével időközben már szinte parányivá zsugorodott telket: beadványt szerkesztenek és nem is vesződnek a városi tanács - számukra most már kicsinnyé törpült és elhanyagolható fórumával, - közvetlenül Budára, a Helytartótanácshoz juttatják el. Á „Societas Fabricae Vasorum Fictilium Angli­canorum Cassoviensis"-nek (ahogy a kassai kőedénygyár ez időben nevezi ma­gát) 1804. július 30-án kelt folyamodványa büszkeséggel és öntudattal íródott. 3 3 Elmondják: azért társultak, hogy Kassa szabad királyi város keretében gyárat emeljenek. A tanács egy falrészt, a belefoglalt régi romos épülettel együtt, 500 forintra becsülten, 3 4 ideiglenes joggal olyan módon bocsájtott a rendelkezésükre, hogy a terület a városi örökjog fenntartásával három évig mentes a bérfizetés alól azután pedig évi 30 forintot fizetnek használatáért. A helyzet azóta ehhez képest már alapvetően változott: a gyár ugyanis költsé­get nem kímélve, minden erejével a falrész közelében számos telket örök áron meg­vásárolt. Mind a falrész telkeken, mind a falrészben a kezdő három év mentesítési kedvezményét, a háromszor harminc forintot messze túlhaladó építkezéseket végzett. A város által bérbeadott telek most már a gyári társaság telkeivel van kö­rülvéve. Az, hogy a gyár a tulajdonai közepette egy idegen telekkel bír - „miként azt mindenki megértheti" - a Társaság helyzetét károssá, terhessé teszi; mert a telek tulajdonosától függő társaság mindazt, amit a saját és a város díszére végrehajtan­dónak vél, kényelmességekben és javításokban nemcsak nem teheti, de nem is meri megtenni. A gyár már annyira megalapozott és életképes, hogy a legjobb reményekkel 3 1 Mérei Gy., i. m. 65. 3 2 O. L. Helyt. tan. Dep. Commertiale 1804. Fons 18, Pos. 29. Gránátrepeszek által szag­gatott, erősen sérült állapotban. 3 3 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1804. Fons 18, Pos. 24. Szintén bombatalálattól sérült, ki­lyukadt s részben elrongyolódott. 3 1 Itt már ravaszul „elkenték" a dolgot, hiszen az 1801-ben történt becslések többet mond­tak. A gyár ezzel akarta elérni, hogy ha előáll a fizetési kötelezettség, csak joo forintot fizessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents