Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

A KASSAI KÖEDÉNYGYÁR I 7 3 betömendő és a lesimításnál bedöngölendő, ez egymagában közel 1000 Rénes forint költség kiadást jelent a gyárnak. 4. A városrendezési fórumok által javasolt és elfogadott tervek alapján a várost övező falakat beépítés céljából, a város és a népesség növelése érdekében amúgy is szét kell osztani. Nincs értelme tehát, hogy a gyár számára az igényelt rész átadását megtagadják. 5. A kőedénygyár különben is a városi felső kapuval szomszédos részen, amely közvetlen az országút mellett fekszik, szolid anyagból a város díszére épületet óhajt emelni. 6. A kassai kőedénygyárnak ez a kérelmezett kiegészítése sokezer forint kiadását és számos ember kereső alkalmazását jelenti. A Helytartótanács 1803. október 11-én (Budán) tartott ülésén foglalkozott a kérelemmel; Veschir ágens jól működött, mert az ülés utasítja Kassa városát, hogy az „angol porcellán gyárnak" minden lehetséges módon legyen segítségére és ugyanakkor 8 napon belül kötelességgé teszi a kérés elutasítását indokoló igazoló jelentésük beküldését is. A városi tanács az ügy megvizsgálására Polins^ky János városbíró, Figura János, Boros Dániel, Mus^enics /о^л/mérnök és Schmidt Györgyből álló bizottságot küld ki,

2

7 amely egy hétre rá Friedenstein Sámuellel és Kolealj József ízi hetes csoporttá bővül s megszerkeszti írásos jelentését. Miután a gyár bővítésére kért telek egy része már átadásra került, a megtagadott részre térnek ki s megállapítják: 1. A kérelmezett földdarab a kapukijárat tőszomszédságában fekszik, ezért aggályos, hogy egy ott emelendő épület a város sérelmére esnék. 2. Az átengedés károsan befolyásolná a városfalnak a „magas hely"-en már előre elhatározott föltagolását. Miután azonban a városi mérnök helyszíni megállapítása alapján kiderült, hogy a kérelmezett terület a falak megosztásának útjában nem áll, a jogsérelmet pedig kiküszöböli a folyamodók által a város részére kiállítandó reverzális, nincs akadálya, hogy a Weis^né házától egyenes vonalban húzódó falrész átengedtessék. A gyárosok azonban kötelezvény adásával biztosítsák, hogy a város díszére felépítendő épület a város sérelmére tényleg nem lesz. Végül a négyszögölenként 30 krajcárban megállapított eladási árat azzal próbálják indokolni, hogy „a jelen időben, midőn a telek árak nagyon emelkednek, éppen nem túlzott". A hetes bizottság jelentését még megfogalmazása napján, a városi tanács sietve megküldi felterjesztés formájában a Helytartótanácsnak.

2

8 A kassai gyár 1803 végén - íme - már olyan erő, melynek akarata a városi tanáccsal szemben is érvényesül. A gyártási statisztika is ugrásszerű fejlődést tükröz: 1802 augusztusától az év végéig 5000 forintot vételeznek be készítményeikért, 1803-ban ennek négyszeresét, 19 027 forintot.

2

9 De nem lehet csupán az évi jövedelem adatán lemérni azt a társadalmi értéket, amelyet immár a gyár jelent. A számok mögött a dolgozók lelkes munkája áll, nagyszerű összefogásuk, amely a kassai kőedénygyártás megteremtésére kovácsolta össze az abban munkálkodókat. 2

7 Kassa város tanácsi jegyzőkönyv: 1803. november 17. 3053 sz. 2

8 O. L. Helyt. t. 1803. Fons 18, Pos. 39. - Kassa városi tanácsi iratok No. 3101. - 1803. november 25. - A királyi Helytartótanácshoz benyújtott folyamodással jutott tehát a gyár az addig csupán használatra átadott „közsáncz térek" végleges, örök áron vásárolt tulajdonába. Az eladást az 1804. évi 2776-os számhoz mellékelt „örököt valló levél"-lel erősítették meg. 2

9 Kassa város tanácsi iratai: 1804. évi szeptember 10. 2776 sz. 12 Folia Archaeologica