Folia archeologica 20.

Huszár Lajos: Pénzverés Szomolnokon a XVI. században

15» HUSZÁR LAJOS folyt pénzverésről tesz említést, de megemlíti a kassai pénzverőt is, amelyik ebben az időben királyi verdeként működött.

1

1 Egy következő levéltári adat megint a szomolnoki pénzverés tényét igazolja. Ez a későbbi időből (valószínűleg 1556-ból) származó irat a Szepességben felállításra tervezett pénzverdével kapcsolatban írja, hogy felelős személyül javasolja Bernardus Dwlch urburariust és a pénzverdében alkalmazhatók lennének azok a munkások, akik Kassán a királyi verdében és Szomolnokon Thurzó úr alatt működtek.

1

2 Ezek a munkások hajlandónak is mutatkoznak itt dolgozni. Ez a hivatalos irat megint csak külön említi a kassai királyi verdét és a Thurzó részére működő szomolnoki pénzverdét amelyik eléggé ismeretes lehetett a maga korában, hogy még egy negyedszázad múlva is emlékszik rá a magyar kamara. Szintén érdekes, bár nem perdöntő az a közvetett adat 15 59-ből, mely szerint Miksa főherceg zokon vette Thurzótól, hogy a körmöci kamara szigorúbb ellenőrzését követeli és Szomolnokon pénzverdét akar felállítani, ahol az ő személyes ellenőrzése mellett vert pénzekkel szeretné dokumentálni, hogy milyen legyen a jó pénz.

1

3 Bizonyára Thurzó Ferenc pozsonyi kamarai elnökről (-)-15 76) van itt szó, és nyilván nem véletlen, hogy a pénzveréssel elégedetlen Thurzó éppen Szomolnokon akar verdét felállítani, mintegy visszaemlékezéssel a Thurzó Elek korában itt folyt pénzverésre. Végül még egy bizonyítéksorozat tesz tanúságot arról, hogy milyen sokáig emlékezetben maradt a kortársak előtt Thurzó Elek szomolnoki pénzverése. Ugyanis amikor 1572-ben a Nagybányával való összeköttetés nehézségei miatt komolyan felmerült a terv valahol Felső-Magyarországon pénzverdét állítani, a szepesi kamara Kassát javasolta erre a célra. Ehhez az udvari kamara hozzá is járult, de egyidejűleg felmerült az a javaslat, hogy Thurzó Ferenchez is forduljanak a használatban már nem levő, de esetleg még nála feltalálható pénzverő szerszámok megszerzése végett.

1

4 1573-ban kérdezték meg ezirányban Miksa főherceg utasítására Thurzó Ferencet, hogy nála milyen pénzverő szerszámok találhatók és ezektől milyen áron válna meg.

1

5 Thurzó Ferenc még az év vége felé válaszolt, hogy pénzveréshez alkalmas szerszámok nincsenek a birtokában.

1

6 A felsorakoztatott adatok elfogadható valószínűséggel teszik nyilvánvalóvá, hogy Szomolnokon Thurzó Elek királyi engedéllyel pénzt veretett. Természetesen csakis királyi veretekre gondolhatunk és semmi esetre sem valamilyen saját névre folytatott autonom pénzverésre. Egyrészt ilyen veret nem ismeretes, másrészt pedig a magánszemélyeknek korábban is adott analóg pénzverési engedélyek mindig csak királyi pénzek veretését tették lehetővé. Arról van tehát nyilván szó, hogy Thurzó Elek jogot nyert, főként saját ezüstjéből az általa felállított verdében rendes forgalmi dénárokat veretni, viszont a veretésből eredő haszon egészben 1

1 Kemény L., Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 9(1902) 350-351. 1

2 1556. (?) .. . qui rei monetariae Cassoviae sub regia et in Zomolnok sub domino Thurzone prefuerunt . . . OL. Exped. Cam. I. 334-339. 1

3 1559. . . Herr Stentzel Thurzó begehrt eyne müntz auf der Schmölnitz aufzurichten . . . Ernyey ]., NK 25(1926) 117. 1

4 NZ 25(1932) 71. (Gündisch közlése) 1

5 1573. VII. 26. Miksa fhg. levele a szepesi kamarához. OL. Szep. Kam. Ben. Mand. 1573- 2I

21

6 1573. IX. 3. ... de ferramentis et instrumentis quihusdam ad cusionem monetae aptis. Que cum nulla apud ipsum extent . . . OL. Szep. Kam. Ben. Mand. 1573. IX. 3.