Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

i

38 NAGY EMESE Az ozorai kolostor építőanyag felhasználás szempontjából is megegyezik az általános ferences szokással: a tégla alapanyag mellett követ csak fontos szerkezeti részleteknél (alapozás, nyíláskeretek, bordák, sarokarmirozás) használtak. Végül az ozorai kolostor esetében is a ferencesek tartják magukat ahhoz az általános szokáshoz, hogy kolostoraikat a várost övező fal mentén, ill. jelen esetben a település legkülső szélén építik fel. Az ozorai kolostor lakóépületében találkozunk a helyiségelosztásnak egy általánosan nem használt jellegzetességével is: a keleti szárny földszintes, déli szakaszán a kisméretű, átlag 2,5 X2,5o m-es méretű cellák egymástól folyosóval elválasztott kettős sorban helyezkednek el a belső kerengőfolyosó mellett. Ehhez igen közel álló megoldással egy Ozorával egyidős, vagy nála nem sokkal később épült kolostornál találkozunk: az először 1452-ben említett gyulai ferences kolostornál

2

9 (10. ábra). Itt a folyosóval elválasztott kettős cellasort ugyancsak a keleti szárny déli felében találjuk. A templom itt is, mint Ozorán, a kolostor északi oldalán húzódik. A másik obszerváns ferences kolostor, ahol kettős cellasor tűnik fel, Szeged. A klastrom ma álló négy fő szárnyát 1718-1751 között építették,

3

0 ránk maradt azonban 1713-ból egy alap- és egy távlati rajz, ami a korábbi állapotokat tükrözi,

31 s amely szerint a kolostorépület nyugati szárnyának egy részét kettős cellasor foglalta el (11. ábra). Szegeden, ellentétben Ozorával és Gyulával, a templom az épületegyüttes déli oldalán helyezkedik el. Ferences kolostoraink közül az utolsó, ahol - jelenlegi ismereteink szerint kettős cellasor található, térben is és alapítási időben is messze esik az előbbiektől: a Corvin Jánostól 1489-1490-ben építtetett okolicsnói kolostor 1697-ben újjáépített rendházában a déli szárnyat kettős cellasor tölti ki.

3

2 Itt azonban a belső udvari cellasor a kerengőfolyosó helyét foglalja el, így az egyébként is nagyon szabályos elrendezésű kolostornál valószínűleg későbbi beépítéssel állunk szemben. A három hajóra osztott templom is erősen eltér az előbbiekben említett kolostorok templomaitól (12. ábra). Az alaprajzi analógiákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ozorai kolostor magán viseli a ferences építkezésekkel kapcsolatban kimutatható jellegzetes vonásokat, sőt, az sem lehetetlen, hogy ismereteink további gyarapodása után, leszűkíthetünk majd egy térben és időben körülhatároltabb obszerváns csoportot is; de ennek bizonyításához sokkal több tárgyi és történeti anyagra lesz szükségünk, mint ami pillanatnyilag rendelkezésünkre áll. Az ozorai kolostor faragott kőanyagával kapcsolatban ferences kapcsolatokról, sajnos, nem beszélhetünk. A korábbi, közvetve vagy közvetlenül Budához 2

9 A kolostort Scherer véleménye szerint mégMaróti János bán (+1435 körül) alapította. Első kolostor alapítási kérése 1405-ből való, a második 1409-ből. Az építkezésekre nem kerül sor, 1420. február 23-án újabb engedélyt кар V. Márton pápától. Az építési engedélyek nem Gyulára, hanem aMaróti birtok más helységeire vonatkoznak, de 1452-ben, amikor a már felépített kolostor első említése történik, azt már Gyulán találjuk. Scherer F., Gyula város története. I. (Gyula 1938) 49. - A templom és rendház maradványait Implom József ásta ki: Uo. 50. 3

0 Bálint S

i. m. 64. 3

1 Uo. 38. kép.; Nagy Z. - Papp I., i. m. 55-56., 20. kép. 3

2 Dümmerling Ö., i. m. I. 9-10., 16. kép.