Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

i

38 NAGY EMESE Özvegye 1438-ban úgy intézkedett, hogy halála esetén Ozora várát és tartozékait - tehát a kolostort is — átengedi Hédervári Lőrinc nádornak és utódainak.

19 1443-ban már végleg a nádor kezén találjuk. Az ő utódaié volt a következő század elején (1500, 1506) is.

2

0 Az ásatáskor kibontott, s a templom építésénél későbbi időből származó kripta is e család valamelyik tagjának készülhetett. 1542-ben a birtokot Török Bálint tulajdonában találjuk. Az ozorai kolostorban lakott a felesége udvarába kirendelt gyóntató, Keresztúri Vitálvos, az utolsó ozorai őr.

2

1 Ugyancsak 1542-ben, a közgyűlés a török veszedelemre való tekintettel megengedi az ozorai testvéreknek, hogy két lovat és kocsit tarthassanak, esetleges menekülés céljaira.

2

2 A menekülésre 1543-ban került sor, ekkor Török Bálint pápai birtokán helyezik el az értékes egyházi felszereléseket,

2

3 melyeket Török Bálint fia, a protestánssá lett János, nem adott vissza a szerzeteseknek.

2

4 Az ozorai kolostorra vonatkozó felsorolt történeti adatokból kitűnik, hogy az általunk részleteiben feltárt épület a Dunántúl legjelentősebb ferences kolostorai közé tartozott. Az írott feljegyzések tehát alátámasztják az ásatások eredményeit: az épületek nagy kiterjedése s a rövid fennállás alatt végzett többrendbéli alakítások ugyancsak a kolostor jelentőségét húzzák alá. Ha az Ozorán előkerült maradványokat be akarjuk illeszteni a hazai ferences kolostorok sorába, azt látjuk, hogy az alaprajzi elrendezés főbb jellegzetességeiben megegyezik az általános ferences építési gyakorlattal:

2

5 az osztatlan terű, zömök hajóhoz sokszög záródású, több boltszakaszos, támpilléres szentély csatlakozik. A szentélyt itt 60 fokos szögben törő falakkal zárják (ez megfelel a hatszög három oldalának), ellentétben az általánosabb, a nyolcszög három oldalával történő lezárással. Hasonló szentélyzáródással a szegedi ferences templomnál találkozunk.

26 Az első szegedi obszerváns építkezések idejét nem ismerjük, de a rendelkezésünkre álló adatok alapján feltételezhetjük, hogy az ozorai és szegedi építkezések között túl nagy időbeli differencia nem lehet.

2

7 1

9 Uo. 626., 85. sz. oki. 2

0 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. (Bp. 1897) 410. 2

1 Karácsonyi J., i. m. 133. 2

2 Uo. 2

3 Uo. 2

4 Uo. 2

5 Dümmerling Ö., A Ferencrend középkori csúcsíves stílű építészetének emlékei Magyarországon. I—II. Technika 1941, 1943. III. 1944- 5-12. 2

6 Uo. I. 14., alaprajz 13., 21. kép. 2

7 A szegedi obszerváns ferencesekre vonatkozó első adatot 1444-ből ismerjük, amikor elrendelték, hogy a konventuális (marianus) ferencesek más házaikkal együtt a szegedit is adják át az obszervánsoknak. 1452-ben azonban még mariánus nagykáptalant tartanak itt. Az 1459. évi Mátyás-féle vásártartási engedély már az obszervánsok Boldogasszony titulusú kolostora előtti térre vonatkozik, az itt lévő korábbi templom ugyanis Szent Péter tiszteletére volt szentelve. A rendi hagyomány szerint a templomot 1465-ben, ill. 1468-ban építették. A korábbi templom átépítése valószínűleg két menetben történt, mivel a szentély alsó harmadát hatszöges rendszerben kezdték el építeni, míg felső részét 1492-1494 körül nyölcszöges rendszerben tervezték át és építették fel. Ez utóbbi áttervezést tulajdonítják Fráter Johannesnek, a XV. század vége nagy ferences építészének. Nagy Z. - Papp I., i. m. 53.; Bálint S., Szeged városa. (Bp. 1959) 64.