Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

i i 8 pAlóczi-horváth andrás valószínű, hogy nagyság szerint az imént leírt ívelt szárú csuklóspántok és az ép vasaláspár között helyezkednek el. A töredékek közül csak egynek (n. ábra 4) maradt meg csuklórésze, ezen (az épen maradt példánnyal ellentétben) nem kovácsolták, hanem a pánt testén ütötték a négyszögletes lyukat. Hat vasalásnak hiányzik a csuklója, hogy ezek milyenek voltak, nem lehet eldönteni. Feltehető, hogy a lyukasztott csuklójú vasalásoknak vastagabbnak kellett lenniük, míg a karikával kapcsolódó tagok vékonyabb pánttal is elég tartósak voltak.

2

1 b) Sarokvasalás töredéke (11. ábra 10). Levél alakú, hegyesedő végű, közepénél a koporsóra szegeit vasalás darabja; h = 5,8; sz = 2,7 cm. L alakban meghajló alsó része törésfelületben végződik: nyilván ugyanilyen levélben folytatódott, s a derékszögben meghajlított pánt a láda sarkára került. Belső felületére a hossztengelyre merőleges rostozatú famaradványok rozsdásodtak, elég vékony rétegben és kis területen. 2. A csólyosi lelet elemzése A csólyosi lelet tárgyai közül mindeddig csak az övvel foglalkoztak behatóbban, mint a kígyóspusztai öv közeli párhuzamával.

2

2 A csólyosi és a kígyósi csat szerkezete és alakja hasonló, s mindkét övön ugyanolyan kiképzésű kerek veretek voltak. A kígyóspusztai övfelszerelés előkelőbb kivitelű, ez azonban nem mond ellent az időbeli egyezésnek. A kígyóspusztai csat a rajta levő lovagi harci jelenet ábrázolása alapján jól keltezhető volt. Tóth Zoltán az 1260-as években határozta meg korát, ugyanakkor megállapította, hogy Magyarországon készült.

2

3 Éri István, a leletkörülmények ismertetője felfigyelt arra, hogy a kígyósi övveretek feliratainak betűtípusai a XIV. sz. elejére utalnak.

2

4 Ezt később Kolba Judit alapos írástörténeti elemzéssel be is bizonyította, és a kronológiai ellentmondás kiküszöbölésére azt a feltevést vetette föl, hogy a veretek készítése idején alakították újjá az övet, ugyanakkor, amikor a törött lemezű csatot kijavították.

2

5 Az újabb értékelés sok problémát vet fel (a javított csat szegecseinek anyaga megegyezik-e a veretek szegecseiével; voltak-e az eredeti övön is veretek; milyen lehetett az eredeti öv szerkezete, és a javításkor megtartották-e azt? stb.), azonban anélkül, hogy ezeket tisztáznánk, biztonsággal megállapíthatjuk, hogy a csat az 1260-as években készült, és a Károly Róbert udvarából származó veretekkel együtt a XIV. sz. elején került új övre - ez újabb öv tulajdonosát tehát a XIV. sz. első felében, legkésőbb a század közepén temették el. A csólyosi öv esetében nem áll rendelkezésünkre olyan kitűnően keltezhető díszítés, mint a lovagi fegyverzet ábrázolása vagy a betűtípusok. A kígyósi övvel 2

1Kézenfekvőnek látszik, hogy ilyen csuklóspántokat nem kizárólag koporsók számára kovácsoltak, hanem hosszabb használatnak kitett ládáknak is: Cs. Sebestyén K., MNy 23(1927) 201-205.; Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH 3. (Bp. 1938) 54-55. - Az épen maradt csuklójú vasalások mindenesetre a temetési szertartásoknál nagyobb igénybevételt is kibírtak volna. 2

2 Tóth Z., i. m. 16-17.; Éri I., i. m. 147-149. 2

3 Tóth Z., i. m. 1

1-. 2

4 Éri 1., i. m. 151. 2

5 H. Kolba J., i. m. 84.