Folia archeologica 20.

Gedai István: Numizmatikai adatok a dukátus kérdéséhez

Л DUKÄTUS KÉRDÉSÉHEZ XOJ Röviden ki kell térnünk a leletekre. Itt viszont azt állapíthatjuk meg, hogy a királyi és hercegi veretek az országban közösen forogtak, több leletet - Nyítraludány,

3

3 Nyitrakoros,

3

4 Alsóhelbény,

3

5 Dab,

3

6 Elek

3

7 - ismerünk, ahol mindkét kibocsátó pénzei előfordultak. Ugyanezt bizonyítják a temetők - Pilin

3

8 - sírmellékletei is. A leletek tehát nem mutatnak elkülönülést. Végső eredményként azonban mégis megállapíthatjuk, hogy az említett különbségek megerősíteni látszanak azt a feltevést, hogy a királyi és hercegi pénzek nem egy verdében készültek. Akkor viszont fel kell tennünk a kérdést, hol verték a duxok pénzét? Ha a királyi veretekre vonatkozó adatok birtokában is csak feltételesen állíthatjuk, hogy a királyi pénzeket Esztergomban verték, akkor még kevésbé kísérelhetjük meg a hercegek pénzverdéjének helyét meghatározni. Egyetlen szokásjogra hivatkozhatunk, hogy a pénzverde általában a kibocsátó székhelyén volt. Valószínűleg a hercegek esetében is. Györffy szerint a dukátusnak két központja volt, Bihar és Nyítra.

3

9 A kettő közül Bihar tűnik jelentősebbnek. Tiszántúlon volt a nagyobb tömb. Elsődlegességét bizonyítja Anonymusnak Ménmarót bihari váráról szóló adata is.

4

0 Függetlenül attól, Ménmarót létezett-e vagy sem, a hely, mint hercegi központ élhetett Anonymusban. Bihar évszázados központi szerepét hangsúlyozza jakó Zsigmond is.

4

1 Ezek alapján valószínű, hogy a dux székhelye Biharvár volt. Ez a feltételezés egymagában nem jelentheti, hogy itt verték volna Béla és Géza hercegi pénzeit, csupán mint valószínűséget vehetjük számba. Összegezve a dukátusra vonatkozó numizmatikai adatokat, egyrészt azt mondhatjuk, hogy a hercegeknek önálló pénzverésük volt, s pénzeiket nem a királyi verdében készítették; másrészt egy XIII. századi leletcsoportosulás a dukátus egyik népcsoportjának élénk pénzügyi tevékenységét hangsúlyozza. GEDAI ISTVÁN 3

3 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár 39/1908. B. 3

4 Uo. 1907. B. 3

5 Jeszenszky G., NK 13(1914) 52-66. 3

6 Huszár L,., Magyar Múzeum 1947: dec. 35. 3

7 Magyar Nemzeti Múzeum 39/1951. ÉT. 3

8 Nyári A., Arch. Ért. 22(1902) 225., 228-238. 3

9 Györffy Gy., i. m. 38. 1

0 Scriptores Rerum Hungaricarum. I. (Bp. 1938) 49. 4

1 Jakó ZsBihar megye a török pusztítás előtt. (Bp. 1940) 25.