Folia archeologica 20.

Gedai István: Numizmatikai adatok a dukátus kérdéséhez

IOO GEDAI ISTVÁN a XIII. század első felének jelenségeiből is következtethetünk az előző két évszázad némely vonására. Itt érkezünk el egy numizmatikai megfigyelés lehetőségéhez. 1241-ben a tatárok feldúlták az egész országot. Közelgő pusztításuk hírére a lakosság elrejtette értékét, s menekült. Országunk katasztrófájának mértékét közvetlenül bizonyítják azok az elrejtett kincsek, amelyeket ma már csak mint régészeti leleteket tarthatunk nyilván. É leletek - éremleletek - a pusztítás mértékén kívül még egyet bizonyítanak rendkívül élesen: 1240-1241 pénzforgalmát, hiszen a lakosság az adott pillanatban levő értékét, pénzét rejtette el. A leletek tanúsága szerint a XIII. század első négy évtizedében az egész Kárpát-medencében általánosak voltak Karinthia különböző verdéiben, főleg Friesachban és St. Veitben készült dénárok. A jelenleg ismert leletek azonban nem egyenletesen helyezkednek el a középkori Magyarország területén. Feltűnő csoportosulás figyelhető meg a mai Hajdúság területén. Hajdúböszörményből egy kincslelet

4 ismeretes, korábban pedig néhány példányt

5 találtak. Hajdúszoboszlón három nagyobb lelet került elő: egyik az Aranyszegi pusztán,

0 másik a Kösely partján,

7 a harmadik Benedekvölgyben.

8 Balmazújvárosból ugyancsak három leletet közöltek, kettőt 1908-ban, az egyik

9 186 db-ból, a másik

1

0 60 db-ból áll, a harmadikat

1

1 pedig 1937-ben közölték. Közel esik a csoportosuláshoz a guthi

1

2 és az abapusztai

1

3 lelet, s talán ide vehetjük a karcagi,

1

4 pusztabánházai,

1

5 geberjéni,

1

6 nagyecsedi,

1

7 pátrohai,

1

8 egy Szatmár megyei,

1

9 érszodorói,

2

0 sarmasági

2

1 és nagykereki

2

2 leleteket. A leletcsoportosulás a terület intenzivebb pénzforgalmát bizonyítja más területekhez viszonyítva. Ennek egybeesése az ország pénzügyleteivel foglalkozó népcsoportnak - a böszörményeknek - fő településhelyével, nem lehet véletlen. A jelenség közvetlen 1241 előtti, de van adatunk e korból az izmaeliták ittlétére: a váradi regest4 Magyar Nemzeti Múzeum irattár 272/1883. 5 Kaimann, Der Münzfund zu Dorosma. NZ 9(1877) 327. 6 Arch. Ért. 13(1893) 455.; Höllrigl ]., Arch. Ért. 44(1930) iJ9;Magyar Nemzeti Múzeum irattár 463/1893. 7 Gedai I., DMÉ 1962-1964. 357-369. 8 Ua., DMÉ 1966. 1966-67 207-214 9 Harsányi P., NK 7(1908) 119.; NK 8(1909) 60.; Jelentés Debrecen város múzeuma 1908. évi állapotáról, 28. 1

0 Harsányt P., i. m. 121.; Blanchet, A., Chronique. Revue Num. 4. ser. 12(1908) 569. 1

1 Huszár L., NK 34-35(1935-36) 80. 1

2 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár 35/1966. 1

3 Harsányt P., NK 11(1912) 48-60. 1

4 Hampel /., Arch. Ért. 2(1882) 148.; Arch. Ért. 3(1883) 161.; Nagy G., Arch. Ért. ic (1890) 298.; Majlátb В., Arch. Ért. 10(1890) 422.; Nagy G., Arch. Ért. 12(1892) 300.; Nagy G., Arch. Ért. 15(1895)259.; Nagy G., Arch. Ért. 33(1913) 273. ; Magyar Nemzeti Múzeum irattár 184/1883. 1

5 Magyar Nemzeti Múzeum irattár 134/1883. 1

6 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1900. évi állapotáról, 35., 43.; Magyar Nemzeti Múzeum irattár E. 265/1900. 1

7 Gedai I., JAMÉ 8-9(1965-1966) 57-77. 1

8 Ua., NK 66-67(1967-68) 37-41. 1

9 Baumgartner, E., Die Blütezeit der Friesacher Pfennige. NZ 73(1949 80. 2

0 Kaimann, i. h. 2

1 Kéthy L., Arch. Ért. 18(1898) 179. ; Sabau, I., Circulatia monetara in Transilvania secolelor XI-XIII. Studii si CercetarideNumismatica2(i958) 295.; Magyar Nemzeti Múzeum irattár 243/1897. (Éremtári másolat.) 2

2 Harsányi P., NK 13(1914) 25.