Folia archeologica 19.

V. Ember Mária: XVI–XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból

XVI—XVII. SZÁZADI RUHÁK 97. ábra hosszabb, mint elöl, gallérja magasabb. Ezek a különbségek arra utalnak, hogy valamivel, hacsak néhány évtizeddel is, de korábban készült, mint a 2. a. sz. A hátul felmagasodó álló gallér a XVI. század magyar viseletére jellemző. A század első harmadában még nem ívesen magasodik hátrafelé, hanem éles szögben emelkedik.

3 Az évek folyamán mind ívesebb lesz a gallér vonala, míg végül, a XVII. század elején már hátul alig magasodó, álló gallérrá lesz.

f

> A két dolmány szabásának másik figyelemre méltó jellemzője, hogy hátul hosszabbak, mint elöl. Eddig az ország múzeumaiban nem volt található ilyen dolmány.

7 Hátul hosszabb mente gyakrabban fordul elő a XVI. századi ábrázolá5 Thurzó György képe a Fuggerek családkönyvében 1521-ből. Magyar Művelődéstörténet. II. (Bp. é. n.) 496. "Késői, hátul magasabb gallérábrázolást találunk: Dillicb, W., Ungarische Chronica. (Cassel 1600) 28. a. lapon a magyar polgár öltözetén.; Hátul kissé magasodó gallérja van a XVII. század második negyében készült, a Bánffy-családtól származó borvörös bársony dolmánynak (Magyar Nemzeti Álúzeum) és I. Lipót koronázási öltözetéhez tartozó dolmánynak, 1657. (Iparművészeti Múzeum). 7 Hátul hosszabb dolmányt látunk a dobos alakján: Boissard, J. ]., Sacri romani imperii ornatus. (Heidelberg 1588). il Folia Archaeologica