Folia archeologica 19.

V. Ember Mária: XVI–XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból

XVI XVII. SZÁZADI RUHÁK 157 91. ábra A veszprémi Bakonyi Múzeum gyűjteményében találtam hasonló töredéket, ami selyemfonálból ugyancsak sprengtechnikával készített. A leltárkönyvi bejegyzés szerint 1903-ban a Szt. Benedek-hegyi (?) ásatásból került elő. A feltárás körülményeiről a múzeum irattárában sincs közelebbi adat és a töredék olyan kicsi, hogy eredeti méretét és alakját nem lehetett megállapítani. Külföldi analógiát lengyelországi gyűjteményben találtam. Anyaga, készítésmódja a mi öveinkével azonos, szélessége kb. 80 cm, mintázata geometrikus, az öv fonalaiból alakított bojtja egyszerű és rövidebb. A XVII. század második feléből származik.

3 Sodrott selyemfonálból hasonló technikával, de mintázás nélkül készült övet őriz a leningrádi Történeti Múzeum: XVIII. században készített katonai övként tartják nyilván. Analógiának tekinthető még Wybrand d. ä. Simonsz. de Gest-nek a harmincéves háború egyik hadvezérét ábrázoló festménye, amelyen a hadvezér vert csipkéből készített széles övet visel. Viselési módja azonban különbözik a magyartól, mert ezt a csipke-écharpe-ot hátul kötötték meg.

4 2. a. (XX) Dolmány, vászonkötéssel szőtt sötétzöld posztóból. (14 lánc- és 18 vetülékfonál négyzetcentiméterenként, a szövet szélessége: 54 cm.) Alakja, szabása nagyon hasonlít az 1. a. sz. dolmányéhoz, méreteiben azonban valamivel kisebb. Az egyes részek összevarrása ennél is behajtás nélkül a szövetszélek összeillesztésével történt. Selyemfonállal, apró, egyenletes öltésekkel varrták. A posztó 3 Reprodukciója: Zarys historiiwlókiennictwa naziemiach polskich da koncaXVIII wieku. (Warszawa 1966) 533. A szöveg arra utal, hogy paszománykészítők foglalkoztak az övek előállításával. 4 Thiel, E., Geschichte des Kostüms. (Berlin 1963) 349., 304. ábra.