Folia archeologica 19.

Horváth Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen

6 HORVÁTH BÉLA bői épített tűzhely nem mutatta a huzamosabb ideig tartó használat nyomait, bár szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy nem ismerjük a tőzeg hatását a tüzelésnyomokra, továbbá igen nehéz megkülönböztetni a tőzeggel szennyezett és a tüzeléskor átégett agyag, valamint kövek színét. j. Л^ oldalfal. Az ásatok feljegyzéseiben az épületek oldalfalaira vonatkozó adatokat nem találtunk, ugyanakkor többször is említenek egy általuk meg nem határozott rendeltetésű, ,,sövényfonás"-nak nevezett jelenséget. Az ún. „sövényfonás" a „C" épület padlózatán és a talpgerendákon kívül került elő, felületén agyagtapasztás nyomait (71. ábra) figyelték meg.

2

1'

1 Rendeltetésének megfejtését néprajzi párhuzamok segítségével tartjuk lehetségesnek. A magyar népi építészetben ismert és elterjedt falkészítési mód volt az ún. „nádfal"

2

7 felhasználása és tapasztása.

2

8 A ,,C" épületen talált „sövényfonás" az épület egyik oldalfalának megmaradt -'

G A „sövényfonás" méretei: 2X 1,4—1,6 m. 2

7 A Magyarság Néprajza. I. Az építkezés. (Bp. é. n.) 154. 2

8 Uo.