Folia archeologica 19.

Horváth Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen

118 HORVÁTH BÉLA 6o. ábra 2o cm széles gerendát találtak. A padlózatot alkotó deszkák és hasított gömbfák, a megmaradt feljegyzések szerint, sértetlen állapotban kerültek elő az épület D-i negyedében, de az épület padlózatát képező többi deszka a pusztulás következtében elmozdult. A „C" épület belső alapterülete a talpgerendák kiegészített méretei alapján megközelítette a 7,5—8 m

2-t. A ,,C" épülettől K-re, 2—3 m szélességű területen nagyszámú gerenda, deszka és egyéb famaradvány került elő. Szerepét és hovatartozását illetően jelentős véleménykülönbség alakult ki az ásatás két vezetője, Gallus és Bacsák között.

2

1 Az ásatok vitájában állást foglalni csak további feltárások és hasonló jelenségek tapasztalása után lenne megalapozott és célszerű. 2

1 A feljegyzések alapján a következőket foglalhatjuk össze a „C" épülettől K-re feltárt famaradványokról : a) Bacsák véleménye szerint a „C" épület elpusztulásakor lehullott maradványok; b) Gallus szerint egy külön épület lehetett, illetve semmiképpen sem a „C" épület maradványai. — Magunk részéről Gallus véleményét tartjuk inkább elfogadhatónak, mert: 1.) a vizsgált famaradványok jellegüket tekintve egyeznek a ,,C" épület padlózatával, és az épület padlózata sértetlen ; 2.) a famaradványok elhelyezkedésében bizonyos rendszert vélünk. Egy esetleges pusztulás során rendszert nem tapasztalhattunk volna. Kézenfekvőnek látszik azonban egy harmadik feltevés is : a K-Ny-i irányban lerakott cövekek, deszkák a „C" épülettől kezdve a település szélén — ahol a talaj valószínűleg nagyon süppedékes lehetett — haladva az „A—B" épületekig bori-