Folia archeologica 19.
Patay Pál: A tiszavalki rézfokos
i6 PATAY PÁL I. ábra mellett sincs felcsúcsosodó nyúlványa vagy akár nyéllyukgyűrűje, de felülnézetben sem szélesebb a teste a nyéllyuk mellett. Nem sokban különbözik tőle egy kerepesi fokos (2. ábra 2). Teste még ennek is egyenes, csak a nyéllyuka aránytalanul nagy átmérőjű; meghaladja a fokáét, ezért teste felülnézetben a nyéllvuk mellett erősen kiszélesedik. Még fokozottabb mértékben érvényesül ez a fényeslitkei temető egyik, még az ásatás előtt feldúlt — ,,S" jelzésű — sírjából származó példányon is (2. ábra 3). Az egyenes tengelyű fokosok éle azonban a legtöbb esetben szélesebb a fokos testénél és ívelt. Egy ismeretlen lelőhelyü példánynál ez még alig észlelhető (2. ábra 5 a—b), annál inkább azonban egy öcsödi (3. ábra 2) és egy Győr vidéki példányon (3. ábra 3a—b) és egészen félholdas formában jelentkezik egy vencsellőin (3. ábra 4a—b). 7 A fokosoknak kialakult azonban egy másik változata is. Ennél a megnyúlt test tengelye nem maradt egyenes, hanem megtört, így a fokos egyik karja sem áll merőlegesen a nyelére. Ezeknél a példányoknál az él már lényegesen szélesebb lett és egészen köríves. Egy ismeretlen lelőhelyü fokoson ez még alig érvényesül (3. ábra ia—b), jobban látszik azonban már az érdi példányon (4. ábra 1), a fényeslitkei temető egy másik, ugyancsak feldúlt sírjából származó darabján (4. ábra 2), a világosi fokoson (4. ábra 3), míg végül egy másik kerepesi fokoson már egészen hatalmas lecsüngő karéjjá alakult, egyben oldalnézetben e karjának alsó profilja erősen íveltté vált (4. ábra 4). Ugyanakkor a fokos teste a nyéllyuk mellett nemcsak kiszélesedik, hanem a nyél irányában is vastagabb lesz. A világosi példányon a nyéllyuk melletti rész alig emelkedik ki a fokos karjához képest (4. ábra 3). Az érdi (4. ábra 1) és kerepesi fokosnál (4. ábra 4) már gyűrű veszi körül a nyéllyukat. Az ismeretlen lelőhelyü (3. ábra ia—b), de méginkább a fényeslitkei példányon (4. ábra 2) viszont egészen csúcsos nyúlványt találunk a nyéllyuk alsó oldalán. Mind az egyenes, mind a megtört testű fokosoknál is megfigyelhető, hogy oldalnézetben az élben végződő karjuk profilja nemcsak lefelé, hanem kisebb mértékben fölfelé is ívelt. Ezt az eg\ renes testű Győr vidéki (3. ábra 3a—b) és vencsellői 7 Fokát a megtalálás után kalapálással eltorzították.
