Folia archeologica 19.

Bíróné Sey Katalin: II. Theodosius solidusának egykorú hamisítványa

IOO BÍRÓNÉ SEY KATALIN felsőtestével szemben. A sceptrum eltűnt valahol a ruha redőiben, csak a trón felett a vége látszik egy kissé. A hajóorrból pedig — ami határozott körvonalakkal emelkedik ki az eredeti darabokon — tüskés, ágszerű jel lett. Mindkét oldal feliratai is torzultak. Valószínűleg az a darab, amelyről ennek a hamis példánynak a verőtöve készült, már maga is hibás vagy kopott lehetett. Hibás alatt azt értjük, hogy a betűk és az ábrázolás részletei, a verőtő kopottsága miatt, nem rajzolódtak ki teljesen tisztán. Tehát egy olyan egyén, aki nem ismeri a császári díszruhát és a latin betűket, a kopott vagy bizonytalan részek pótlásánál csak olyan formájú jeleket rajzol, mint amilyeneket az eredetin lát. Az előlapi feliratba fordítva került az „N" betű (N ), a császár nevében . . . ODO . . . helyett О betűk vannak, a P F is QE jelekké torzul. A hátlapon VOT XXIX (bizonyosan VOT XXX) MVLT „M" és „L" betűi I betűkké egyszerűsödnek. A verdejegy változását pedig már a fentiekben bemutattuk. Súlybeli eltérés a valódiaktól nem mutatkozik, mivel 4,42 grammot nyom a darab,

6 azonban átmérője 1 mm-rel nagyobb, mint a császári verdében készült solidusoké.

7 A hamis solidus inkább grafikus, mint plasztikus hatást kelt. A kidomborodó felületek: fej, arc, ülő alak, alig emelkedik ki a háttér síkjából, az eredetivel ellentétben. Egészbe véve megállapíthatjuk, hogy összehasonlítva a valamivel korábbi IV. századi római solidusok hamisítványaival, ez egy „jó" darab, első pillantásra valódi solidus látszatát keltő példány. Először arra gondoltunk, hogy az érem verőtöve egy eredeti lenyomatából, a hiányos részek kiigazításával készült. De a fent elmondott adatok, az érem nagysága, a nagyobb betűk és főként a betűk bizonytalan körvonalazása az előlapon, továbbá egy súlyos hiba a hátlapon (erre majd az alábbiakban térünk rá), arra mutat, hogy teljesen önállóan vésett — de eredeti példány után — verőtőről készítették az érmet. A darab — a kontúrok élessége utal erre — az első veretek között kerülhetett ki a verdéből. A vota az érmeken a császár vagy az állam életével kapcsolatos nevezetes évfordulókra utal. Öt, tíz, tizenöt, húsz stb. éves évfordulókról lehet szó. Ez esetben a császár uralkodásának XXX. évére (de semmi esetre sem a XXIX.-re) vonatkozik érmünk.

8 Bizonyos, hogy elírásról van szó. II. Theodosius császár uralkodásának harmincadik éve Marcellinus Comes szerint 430-ban volt.'

J így ez a dátum érmünknél egyben a terminus post quem. Mivel a császárportréknak ez az ábrázolási módja még a VI. században is használatos,

1

0 lehetséges, hogy későbbi időpontban történt solidusunk készítése, bár a pontos utánzásra való törekvés, továbbá a súly azonossága arra utal, hogy forgalmi pénznek szánták, tehát az eredeti darabokkal közel egykorúnak vélhetjük solidusunkat. 6 Nagy Constantinus 324-ben 4,55 grammban szabta meg a solidusok súlyát, ami még az V. században is elfogadott volt. Schrötter, F., Wörterbuch der Münzkunde. (Berlin

—Leipzig 1930) 642. A szikáncsi lelet mérésénél azt tapasztaltuk, hogy a solidusok súlya 4,40—4,55 gramm között ingadozott. 7 A szikáncsi leletben (ltsz. : É. T. 110/1963) ebből a típusból 911 darab fordul elő. Ezekkel összevetve a hamisítványt, azt láttuk, hogy bár egyes daraboknál 1,5—2,00 mm eltérés is mutatkozik az átmérőknél, azonban a sátoraljaújhelyi solidus átmérője 1—1,5 mm-rel hosszabb az itt előforduló legnagyobb érem átmérőjénél. 8 Boyce, A. A., New Solidus of Theodosius II. and other Vota Solidi of the Period. Numismatic Notes and Monographs. No. 153. (New York 1965) 40. 9 Marcellinus Comes

, Chronica minora. MGH XI/2. (Berlin 1961) 77. 1

0 I. Justinianus solidusai még egészen hasonló beállításban és ruhábanábrázolják a császárt. Sabotier, ]., Description générale des monnaies Byzantines. (Paris 1862) XII. t. 2—3.