Folia archeologica 18.
Mihalik Sándor: Adatok Mayer pápai és herendi gyárigazgató működéséhez
288 MIHALIK SÁNDOR kötése után, 1812. február 25-én — majdnem másfél évtizeddel a herendi gyár alapítása előtt — 26 éves korában Pápán már elhalt. Stingl mostohaapjával egyidejűleg egy másik Mayer János is él valahol Veszprém városa, avagy a megye területén. Akkor szerzünk róla tudomást, amikor Veszprém vármegye 1813. évi egyik ülésén felolvassák a Helytartó Tanácsnak azt a felszólítását, amely szerint „a Styriából Eisenertz városából való Mayer János, a'ki 1809-ik Esztendőben Bétsből Magyarországra által költözött, az ő Édes Annyáról reá maradott örökségének által vételére, a' fent nevezett Város Tanátstól a'kképpen meghivattatik, hogy akár személyesen akár írásban a' vagyon mostani Gondviselőjének Szvefum (?) Ferentznél magát jelentse". 3 Ez a Mayer János nem azonos Stingl Vincének az egy év előtt elhalt mostohaapjával, mert amint azt szerencsére feljegyezték, Stingl mostohája Tirolban született, ez a másik Mayer Stájerország északi felső részében, a 2000 méteres Hochschwab hegység nyugati csücskénél. A dunántúli kerámiagyártási térségben felbukkant Mayerek közül különösebben figyelemre méltó az a Majer György, aki mint „fabrikáns legény", 1836. szeptember 2-án, 20 éves korában halt meg Pápán." Személyére azért érdemes felfigyelni, mert az elhunytak anyakönyvébe feljegyezték róla, hogy a csehországi Tanovából származik. Ez a nyom vezet rá ugyanis minket a herendi gyártásban, illetőleg az egész magyarországi kerámiagyártásban a sejtések szerint „az egyik legnagyobb szerepet vitt" Mayer János személyének, származásának és Magyarországra kerülése problémájának a felderítéséhez, megfejtéséhez. A Majer György haláláról szóló feljegyzés után az 1837. december 1-i megyei közgyűlés jegyzőkönyvének az egyik pontja ugyanis részletesen feljegyezte, hogy „Mayer János Tannovai Csehországi Helységben származású — s' jelenleg Pápán Vinter Mátyás gyárjában dolgozó, kőedényt készíttő legény —, hazájából leendő végső el bocsájtatását, annak utján kieszközöltetni kérvén, A kért végső el bocsájtatás meg nyerhetése tekéntetéből felsőbb rendeletek szerént kellőképpen megkívántató Urodalmi Bizonyítvány arról, hogy a' szabadulni kívánó elbotsátatása esetére szabad lakhatási just nyerend, a' folyamodás mellé zárva nem lévén, minekelőtte az felterjeszthetetne, ez érdemben, az illető Urodalomnak meg hallgatására is adandó nyilatkoztatásának bemutatására Pap János Jár. Fő Bíró Ur ki küldetik". 5 Ez a számunkra fontos feljegyzés kétségtelen bizonyíték, igazolója annak, hogy az előbb a pápai, majd közvetlen utána a herendi kerámiagyártásban irányító és vezető szerepet vitt Mayer János a csehországi Tannowa-(Dannova)-ból, a mai Zdanov-ból származott át Magyarországra, került Pápára s kapcsolódott be a magyar kőedénygyártásba. A stockaui uradalom területén a Mayer Ferenc József és Társa által 1813-ban alapított gyár — noha a kerámiagyártás szempontjából mindvégig csak szerény szerepű maradt — Magyarországra is el tudta juttatni termékeit. Az 1827 és 1830-ban említett pesti lerakatának hirdetményeiben „К. k. priv. Tannovaer 3 Veszprémi Állami Levéltár: Veszprém vármegye 1813. április 15-i közgyűlésének jegyzőkönyve, 196. 18. sz. 1 A pápai plébánia halálozási anyakönyve. 5 Veszprémi Áll. Lvt.: Veszprém vármegye 1837. december 1-i közgyűlésének jegyzőkönyve. 2345. sz.
