Folia archeologica 18.

V. Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században

MAGYAR VISELETFORMÁK 211 és kurta dolmány között. Az előbbi majdnem bokáig ért, az utóbbi csípőn alul. Hosszú, oldalt felhasított dolmányban ábrázolta a magyar nemes lovas alakját Jost Amman a XVI. század közepén.

1

2 F. Bertelli magyar nemest ábrázoló metszete 1563-ban készült. Az ezen ábrázolt dolmány fél lábszárig ér, bőségét sál öv fogja össze.

1

3 A XVI. század közepéről való ábrázolások között egyedülálló Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek képmása, amelyen a majdnem bokáig érő dolmánynak végig zsinórpárokkal díszített gombolása van.

1

4 A magyar köznemes fél lábszárig érő dolmányt viselt Theodor de Bry rézmetszetén. F. Bertelli „Nobilis Hungarus" feliratú rézmetszete 1563-ból való. A nemes lovas alakját hosszú bő dolmányban ábrázolja. Elején és a majdnem csípőig érő oldalhasítékon zsinórpárok kíséretében gombok sorakoznak.

1

5 1600 körül a hosszú dolmányt díszöltözethez viselhették, mert Dillich: Ungarische Chronicá-jában az „Ungarischer Edelman", a magyar főúr dolmánya majdnem bokáig ér, a polgár „Ungarischer Bürger" és a paraszt „Ungarischer Bawr" dolmánya azonban csak fél combig érő.

1

6 Díszruhákhoz a XVII. században is viseltek még hosszú dolmányt, különösen ha a szultánhoz mentek követségbe.

1

7 Ebben az időben lett általánossá a térden felül érő dolmány, ilyen a hosszúsága az Esterházy gyűjteményből ránk maradtaknak. A gallér szabásában lényeges változást hozott a XVII. század. A XVI. század első két harmadában nagyon magas álló gallérja volt a dolmánynak. Ilyet láthatunk Thurzó György kamaraispán ábrázolásán a Fuggerek családkönyvében 1521-ben.

1

8 A magas, bő gallér nemcsak a nyakat 1

2 Felirata: „Hungaricus Eques". Magyar Művelődéstörténet. III. (Bp. é. п.) 26. 1

3 Omnivm Fere Gentivm nostrae aetatis habitvs, nvnqvam ante hac aediti. Venetijs Anno MDLXIII. Magyar Művelődéstörténet. III. 112. 1

4 Jenichen В. metszete 1566. MTKCs. 1

5 Magyar Művelődéstörténet. III. 296, 102. 1

6 Dillich, W., Ungarische Chronica. (Cassel 1600) 23a, 28

a. 1

7 Schmid János Rudolf a gyermek IV. Mohamed szultánhoz küldött portai követ magyar díszruhája. Wiedeman E. metszete 1651. MTKCs. Varjú E., Magyar viselet a középkor végén. Magyar Művelődéstörténet. II. 496. 100. ábra