Folia archeologica 18.

F. Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona és gyűrű

A MARGITSZIGETI KORONA ÉS GYŰRŰ 131 volt, legalábbis nincs erre vonatkozó adatunk. Fia halála után Anna hercegnő valószínűleg járt a margitszigeti kolostorban, ahol leánya apácaként élt. A Margitlegenda IV. László 1274-ben történt súlyos betegségéről szólva, Anna német hercegasszonyt is említ a király környezetében, aki valószínűleg Anna macsói hercegnővel azonos.

2

8 Mielőtt a következtetésben továbbhaladnánk, meg kell vizsgálnunk a korona viseletére vonatkozó adatokat. Hercegi sírokról jóformán alig tudunk. Viszonylag kevés királysírt ismerünk egész Európa területéről. A spanyolországi példák túlságosan távol esnek tőlünk, ott olyan eset is előfordult, hogy pl. koronát királysírban nem találtak.

2

9 A szomszédos osztrák területen a XII. századtól hercegi kalap viseletéről tudunk. A legrégibb osztrák hercegi sírból ilyen kalap került elő. Az uralkodókat megillető félköríves pánt (Bügel) is díszítette.

3

0 A Képes Krónika miniátora a királyokat, királynékat, gyermekkirályokat (pl. Salamont a várkonyi jeleneten — 57. ábra) koronával ábrázolja. A hercegek viszont minden esetben hermelinprémes kalapot viselnek (58. ábra). A későbbi királyok is koronázásuk előtt a hercegi kalapot hordják. Pl. Géza, László stb.

31 A nőknél más a helyzet. Fiatal hercegnők fejét gyakran korona ékíti. Pl. Szent István és Nagy Lajos születése jeleneteken (59—60. ábra). Ez utóbbin a királyné koronát visel, a kis Lajost, későbbi uralkodására célozva, szintén koronával ábrázolja a miniátor. A gyermeket tartó asszony fodros főkötőt hord, mögötte két fiatal nő — nyilván hercegnők — szintén koronát viselnek. Valószínűleg a XIII—XIV. században vált általánossá a hercegnők házasságkötés előtti korona alakú fejdísze. Ezt magyar vonatkozású írott adat is bizonyítja. IV. Béla ha, Béla herceg és Brandenburgi Kunigunda esküvői ünnepségén a vőlegény menyasszonya elé lépve aranykoronát tett fejére, amelyet azután valamelyik lovag kivont karddal a fejéről leütött.

3

2 Régebbi magyar szerzők ezt az adatot úgy értelmezték, hogy a hercegi menyasszony hercegi jegyesével kötött házassága révén csak akkor teheti fejére a koronát, ha az örökjog alapján a trónnal együtt fejére száll. Pauler és Radvánszky

3

3 nyomán azonban tudjuk, hogy itt a fiatal hercegnő koronája házasságkötés előtti fejék. Egy későbbi forrásban, Apor Metamorphosis Transylvaniae c. művében ugyanis a régi erdélyi lakodalmak és házassági szokásokról szóló leírásban a középkori példa későbbi továbbélését ismerték fel. A XVII. századi erdélyi esküvői ünnepségen, amikor a harmadik táncra került volna a sor, jeladásra a menyasszonyt kíséretével elővezették, átadták a vőlegénynek, és a vőfély a kardját kivonva leütötte a menyasszony fejéről a koszorút, leánysága jelképét. A Képes Krónika főként saját korának viseletét, heraldikáját tükrözi. A hercegek a XIV. században, de feltehetőleg már korábban, nálunk is hercegi kalapot 2

e Szabó K., i. m. 24., 4. j. ; Wertner M., i. m. 472. 2

9 Schramm, P. E., i. m. III. 819—820. Vö. Feuerné Tóth R., i. m. 120., 24. j. 3

0 Schramm, P. E., i. m. III. 983., 1. j. 3

1 Vö. Képes Krónika. I—

II. (Bp. 1964). 3

2 „quo recedente filius suus Bela, speciosus forma prae ffliis plurium, auditis missarum sollemniis, capiti puellae matrimonialiter sibi traditae coronam auream superponit, quam quidam suorum nobilium, evaginato gladio et vibrato de capite sponsae abstrahit iuxta ritum suae gentis". Annales Otakariani. 1264. Pertz, G. H., i. m. 187. 3

3 Pauler Gy., A magyar nemzet ... II. 535. ; Radvánszky В., Magyar családélet és háztartás а XVI. és XVII. században. I. (Bp. 1896) 369.