Folia archeologica 18.
Cs. Sós Ágnes: A dunaszekcsői avar kori temető
118 es. sós Agnes szont éppen ez a mongol „beütés" veti fel azt, a jelenleg már megválaszolhatatlan kérdést : mennyiben van az utóbbinak kapcsolata a korai helyi avar kori népességgel? 1 0 Visszatérve a feltárt temetőrész datálásának kérdéséhez, ez nem zárható le a lelettípusok vizsgálatával, feltétlenül számításba kell venni a sírok irányát és elhelyezkedését a temetőn belül. A vizsgálható területen eléggé élesen különül el egymástól két sírcsoport, részben a sírok iránya, részben helyzete alapján (36— 37. ábra). Közülük a nyugati csoportra a sírok soros elhelyezkedése jellemző, az egymástól eléggé távol levő sírgödrök iránya ÉNy—DK (a vázak lábbal DK-re), vagy azt megközelítő. Ezzel szemben a feltárt temetőrész keleti területén a sírok zsúfoltan jelentkeztek és legtöbbjük iránya is eltér a Ny-i csoport sírjainak irányától. Az uralkodó sírirány itt Ny—K, illetve az azt megközelítő. Néhány, a csoport Ny-i részén elhelyezkedő és az ÉNy—DK-i irányt megközelítő sírról feltételezhető, hogy a Ny-i csoport sorrendszeréhez tartozik (45, 68, 37, 34. sírok). A keleti csoport belső területén sorokat megállapítani nehéz, és könnyen vezethet önkényességre. Annyi azonban megfigyelhető, hogy itt is az ÉNy—DK-i irányt megközelítő sírokkal kapcsolatban gondolhatunk soralkotásra irányuló törekvésre (56, 32, 77, 61, 59, 76, 63, 20, 15. sírok). A harmadik sírirány, melyet a feltárt temetőrészen megfigyelhetünk, a DNy—ÉK, vagy azt megközelítő. Ilyen sírok a K-i csoportban vannak, de ezen belül külön csoportot nem alkotnak. A K-i csoport sírjainak irányában megmutatkozó különbségek felvetik annak lehetőségét, hogy ezen a területen különböző periódusokban temetkeztek. Erre biztos támpontokat a különböző sírok szuperpozíciója adna, azonban csupán az 59. és 60. sírok esetében figyelhettünk meg rátemetkezést. A két sír közül a fiatalabb 59. sírban csont, közelebbről nem datálható esztergályozott tűtartó volt, az alatta jelentkező 60. sír (kettős temetkezés) jellegzetes lelete gömbcsüngős bronz fülbevaló (50. ábra 13), melyet az avar kori emlékanyag II. csoportjába (L. Kovrig I. kronológiája) sorolhatunk. A két sír iránya csaknem azonos (közöttük 10° eltérés van), a Ny—K-i irányt közelítik meg. Az adott egymásratemetkezés között tehát sem az irányítás, sem a leletanyag alapján nem mutatkozik nagyobb időkülönbség. A két sír közvetlen szomszédságában feküdt a 61. férfiváz, mellékletei közé többek mellett övgarnitúra néhány darabja és öntött bronz phalera („TierwirbeP'-motívummal) tartozik (50. ábra 14—18, 26). A leletek VIII. századi típusok. 1 1 A sírirány az 59. síréval egyezik. A három vizsgált temetkezésről annyit mondhatunk tehát, hogy irányuk nem egyezik meg a II. és III. avar kori kronológiai csoport szokványos sírirányával (ÉNy—DK, É—D), hanem a kora avar kori sírirányt (Ny—K) 1 2 közelíti meg. Hasonlót állapíthatunk meg a K-i csoport 17. és 35. számú, övdíszítményeket tartalmazó sírjaival kapcsolatban is. A 17. sír kb. a csoport közepén helyezkedik el, öntött bronz övforgót (46. ábra 8) és kevés bronz lemezmorzsalékot tartalmazott. A 35. sírban, mely a csoport Ny-i szélén fekszik, öntött bronz, hiányos övgarnitúra (47. ábra 1 0 Az „avar periódus" mongol elemeinek problematikájára: Lipták P., Acta Arch. Hung. 11 (1959) 251 skk. 1 1 Vö. Csallány D., Acta Arch. Hung. 14 (1962) XXI. t. ; Eisner, J., Devinska Nová Ves. (Bratislava 1952) 21. ábra. 1 2 L. Kovrig /., AH 40. 92 skk., 227 skk.; Bona I., Arch. Ért. 84 (1957) 165.
