Folia archeologica 17.
F. Petres Éva: A mányi eraviscus temető
98 F. PETRES ÉVA Csokor alakú fibulák A csokor alakú fibulát eddig főként síremlékekről ismerjük, a mányi darabokon kívül mindössze a felsőcikolai halomsírok anyagából ismert egy pár. 3 5 Fitz Jenő az eraviscus női viseletről írt munkájában a csokor alakú fibulát a viselet fejlődéstörténetének késői szakaszára jellemző darabként tárgyalja. Megfigyelései szerint a II. sz. második harmadától a III. sz. közepéig használt viselet tartozéka és csak ekkor jelenik meg a kőemlékeken. Ábrázolása gyakran együtt fordul elő a szárnyas fibulával (Intercisai kövek, katalógus 76, 78, 79), tehát a két fibulatípus egyidőben volt használatban a II. sz. második felétől. Felveti annak a lehetőségét, hogy — mivel akkor csak tumulus anyagból volt ismert valódi példánya — esetleg ehhez a II. sz elején Pannóniába telepített halomsíros népcsoporthoz köthető a fibula forma használata, s tőlük került át igen hamar az eraviscus öltözködésbe. 3 6 A mányi temető példányai és a Tácon újabban talált kőemlék alapján másképpen alakul a csokor alakú fibula kérdése. Tácon, az I. villa fürdő előtti helyiségében másodlagosan került elő P. Aelj^is Respectus és családja sírköve. A felső képmezőben anya és leánya látható, eraviscus viseletben, mindketten csokor alakú fibulával. A szépen faragott követ felirata Hadrianus korára, pontosabban 125— 130 közé datálja. 3 7 A csokor alakú fibulák formája az ercsi sírszobor fibuláival egyezik, középen rozettával, csüngőkkel. A legalsó képmező áldozati jelenetében álló nőalak szárnyas fibulát visel. A mányi lelőhely anyaga, rítusa eraviscus népességhez köthető, fekvése is északabbra esik attól a területtől, melyen a tumulusokba temetkező telepített nép lakott. Ezek szerint a csokor alakú fibula használatát korábbi időre, a II. sz. első felére tehetjük és nemcsak az eraviscus viseletben alkalmazott, de eraviscus eredetű formának tarthatjuk. A maszkos ábrázolás alkalmazása a fibulán még korábbi gyökerekre vezethető vissza. Korai fibula formákon, egy és két gombos fibulákon, horgony fibulákon alkalmaznak maszkdíszítést, rendszerint a gomb kiképzése arcformájú. A gombos lábú fibulák helyi kelta gyártmányok, a horgony fibulát eraviscus területeken — Fejér és Tolna megyében — használták. 3 8 A maszk díszítés előfordul szárnyas fibulán is. 3 9 A maszk, mint díszítőelem, LT-kori előzményekre vezethető vissza. A szárazd-regölyi kincslelet maszkos aranygyöngyeinek vizsgálata a díszítés eredeteként a görög és itáliai fémművesség hatását állapítja meg. Helyileg a Balkánt, Illyricumot jelölve. A gyöngyöket díszítő maszkon vízszintes vonal jelzi az egykori sapka leegyszerűsített formáját, hasonló jelzést találunk a mányi fibula maszkján is. Ez a fajta díszítési mód tehát már az i. е. IV. sz.-ban kialakul, időszámításunk kezdete körüli időből való a legtöbb datálható lelet (szárazd-regölyi kincs és köre) és a fibulákon a kora-császárkorig alkalmazzák. 1 0 A csokor alakú fibulán való megjelenésében a maszkos díszítési mód legkésőbbi előfordulását látjuk, hiszen a táci kő alapján is legfeljebb a II. sz. húszas éveiig számíthatjuk a csokor alakú fibula használatának idejét. 3 5 Fitz J., Arch. Ért. 84 (1957) 142. 3 6 Uo. 145—. 3 7 Va., Gorsium. (Székesfehérvár 1964) 76, 92. ; Ua., Alba Regia 4-5 (1963—64) 3 8 Patek E., i. m. 30, 33. 3 9 Kovrig /., i. m. XXXIX. t. 7. ; Patek E., i. m. II. t. 9. 4 0 Hunyadi /., i. m. 43—., II. t. 18.
