Folia archeologica 17.

Kovács Tibor: A halomsíros kultúra leletei Bagón

74 KOVÁCS TIBOR pithos temetkezés edényeiként kerültek elő. V. Spurny a pithos temetkezés szokásának morvaországi feltűnését a magyarországi középső bronzkori kultúrákkal hozza kapcsolatba. Ez is támogatja, hogy a tárgyalt csuporforma a Kárpátmedence területéről került a közép-Duna-vidéki halomsíros kultúrába.

3

1 A kihajló peremű díszítetlen csupor (17. ábra 8 ; 19. ábra 7) megfelelőit elsősorban cseh területről ismerjük.

3

2 A magyarországi későbronzkorban általánosan használt volt a kihajló peremű, egyfüles talpas korsó {18. ábra 1). Sokoldalú párhuzamok alapján Kemenczei bizonyította a típus középső bronzkori eredetét, és megállapította, hogy formája, díszítése helyileg eltérő vonásokat mutat.

3

3 Szintén középső bronzkori eredetű a tölcséres nyakú, kis lábakon álló korsó (18. ábra 5).

3

4 Hasonló edényeket a korai közép-Duna-vidéki halomsíros leletek között találunk.

3

5 A Bagón talált hengeres nyakú, nyomott gömb testű edényhez (16. ábra 5; 19. ábra 2)

3

6 hasonlókat K. Tihelka a veterovi típus,

3

7 A. Tocik a magyarádi kultúra

3

8 leletei között közöl. A halomsíros környezetben díszítetlenül, proftláltabb alsó résszel megjelenő edény a korai halomsíros néppel kerülhetett a Felvidékre.

3

9 A tölcséres nyakú, nyomott testű csupor alapformáját az ún. cseh típusú korsókban kell keresnünk (18. ábra 9).

4

0 Kiterjedt párhuzamai alapján halomsíros eredetű forma a tölcséres nyakú, 3

1 Willvonseder, K., i. m. XXVII. t. 2. 3

2 Kleemann, О., i. m. 135., 2 kép ; Jílková, E., Nejstarsí . . . 325., 9. kép 14 ; Cujanová—Jílková, E., Vychodní . . . 37., 10. kép 4. — nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Kárpátoktól északra és keletre fekvő területen számtalan hasonló formát találunk a későbronzkorunk első periódusának megfelelő időben: Sulimirski, T., Die thrako-kimmerische Periode in Südostpolen. WPZ 25 (1938) II. t. 8—9. ; Ua., Das Hügelgräberfeld in Komarów bei Halicz und die Kultur von Komarów. Bulletin de l'Acad. Polonaise des Sciences et des Lettres 1936. 25., 8. kép 2. ; Gardazcski, A., Plemiona kultury trzcinieckiej w Polsce. Mat. Star. 5 (1959) XIII. t. 17., XV—

XVI. t. stb. ; Rogozinska, R., Cmentarzysko kultury komarowskiej w Bukównie. Mat. Arch, i (1959) VI. t. I., VIII. t. 3. ; Bóna /., Acta Arch. Hung. 9 (1958) 228—230. — természetesen esetleges kulturális és nem etnikai kapcsolatra gondolunk az említett terület és a Kárpátmedence népcsoportjai között. 3

3 Kemenczei T., Arch. Ért. 90 (1963) 178—179. 3

4 Willvonseder, K., i. m. 373—376. ; Tocik, A., Referáty о pracovnych vysledkoch Ceskoslovenskvch archeologov za rok 1955. (Liblice 1956) 46. a formát magyarádi eredetűnek tartja. 3

5 Willvonseder, K., i. m. I. t. 5—6., II. t. 2—4. Mistelbach, 373—376. — BB

t periódusba sorolja; Tocik, A., Referáty . . . XVIII. t. 5. ; Ua., Opevnená . . . 53., 36. kép 2, 4, 7. 3

6 Hasonló edény került töredékesen a Nemzeti Múzeumba a vasútállomás melletti temetőből. 3

7 Tihelka, K., Der Veterov (Witterschauer)- Typus in Mähren. Kommission für das Äneolothikum und die ältere Bronzezeit, Nitra 1958. (Bratislava 1961) 84, 101., III. t. 2. 3

8 Tocik, A., Opevnená . . . XL. t. 8., 14. kép 8., 160. — a magyarádi kultúra klasszikus és késői fázisának leletei között ismert, Szlovákia későbronzkori kultúráiban nem került elő ilyen edény. 3

9 A tárgyalt típus egy edénye ismeretlen lelőhelyről került a Nemzeti Múzeumba. 1

0 Jílková, E., Acta Universitatis Carolinae. Sborník Praci 3 (1959) 128. megállapítja, hogy a tárgyalt forma általánosan használt volt a R BB-BC fordulóján ; Cujanová—Jílková, E., Vychodní . . . 4. kép 26., 7. kép 24., 8. kép 13., 80; a forma Közép-Csehországban alakult ki véleménve szerint; Benes, A., i. m. XXXII. t. II., XXXV. t. 1.; Willvonseder, K., i. m. XIX. t. 7-, XXVÍI. t. 3. ; Pic, L., Die Urnengräber Bühmens. (Leipzig 1907) 27. kép 14. —• Szomolány.