Folia archeologica 17.

Kovács Tibor: A halomsíros kultúra leletei Bagón

72 KOVÁCS TIBOR zatait Ausztria,

1

8 Csehszlovákia

1

9 területéről és a hazai halomsíros leletekből

20 ismerjük. Peremen ülő bütyök alkalmazása előfordul a hazai középső bronzkorban

2

1 és igen elterjedt a Gírla-Mare — Vattina körben,

2

2 de a bagi tálak eredete kétségtelen párhuzamok alapján a nyugati halomsíros kultúrára vezethető vissza. Szintén halomsíros eredetű, de sokkal ritkábban használt forma a megvastagított, kihajló peremű tál (18. ábra 8). Legközelebbi analógiáját a Cseh-medencében találjuk meg, melyet Benes a bronzkor régebbi periódusába sorol (párhuzamosítva a Reinecke-féle bronzkor В időszakának első felével).

2

3 E. Jílková a Nová Hospoda-i darabot a Locham horizonttal párhuzamosítható időre keltezi.

2

4 A vállon bütyökkel díszített behúzott peremű tál (17. ábra 6—7) a halomsíros kultúra nyugati területén ritkán,

2

5 a hazai középső bronzkorban általánosan használt forma,

2

0 és ez önmagában is utal eredetére.

2

7 A peremén síkban végződő fordított csonkakúp alakú tálak (17. ábra 2) eredetével és elterjedésével Kőszegi Frigyes foglalkozik a kiskőrösi halomsíros lelet ilyen típusú táljával kapcsolatban.

2

8 A vasútállomás mellett fekvő telep és temető anyagában egyaránt előfordul a hosszúkás testű, kihajló peremén bütyökkel díszített csupor. Nyakán gyakran tagolt borda vagy bütyök díszíti (18. ábra 10). A típus előformáját a magyarországi középső bronzkorban kell keresnünk.

21

1 Helyi eredetét támogatja, hogy a tőlünk nyugatra fekvő területen elsősorban a halomsíros időszakot megelőző veteíovi korszak morvaországi leletei között találjuk meg párhuzamait,

3

0 ahol 1

8 Willvonseder, K., i. m. IV. t. 4., XXVII. t. I., 317. B

2 periódus. 1

9 Pic, J. L., Starozitnosti zemë Ceské. I. 2. (Praha 1900) B. t. 5. ; Hájek, L., i. m. I. t. 10. ; Jílková, E.—Malicky, J., Mohylové pohrebistë v Háji u Horovic. PA 45 (1954) 255., 9. kép. — Reinecke В—

С periódus fordulójára keltezik ; Hrub-j) V., Kultovní objekty lidstva stredodunajské kultury mohylové na Moravë. PA 49 (1958) 43., 2. kép 4. ; BeneS, A., i. m. 15. kép 9. 26. kép 8., 36. kép I. ; Cujanová—Jílková, E., Vychodní skupina ëeskofalcké mohylové kultury. PA 55 (1964) 6. kép 7., 10. kép 13., 12. kép 14., 14. kép 2, 16, 18. 2

0 Hampel J., A bronzkor emlékei Magyarhonban. I—III. (Bp. 1886—1896) CCXLV. t., CCCLIV. t. — Szomolány. ; Foltiny /., i. m. III. t. I—2., V. t. 3. 2

1 Pósta В., Arch. Ért. 18 (1898) 315., 24. kép ; Mozsolics A., i. m. IV. t. 7., V. t. 13. 2

2 Aíarijanszki, M., Groblje úrin kod Ilance. Rad Vojv. Muz. 6 (1957) I. t. 6., II. t. 15., IV. t. 5. ; Dumitrescu, V., Necropola de incineratie din epoca bronzului de la Cîrna. (Bucureçti 1961) LXVII. t. 113, 116—117., LXVIII. t. 130.' stb. 2

3 Benes, A., i. m. 12. kép 8. 2

4 Jílková, E., Nejstarsí a nejmladsí horizont západoceské mohylové keramiky na pohrebisti v Plzni-Nové Hospodé. PA 49 (1958) 312—347. a tálforma későbbi előfordulása: Holste, F., Die Bronzezeit von Süd- und Westdeutschland. (Berlin 1953) XI. t. 3. 2

5 Vogt, E., Die bronzezeitlichen Grabhügel von Weiningen (Kt. Zürich). Zeitschr. f. Schweizerische Arch. 10 (1948—49) 28—42. XXIII. t. 1. ; Dubsky, В., i. m. 105., 14. kép 1. 2

ß Hampel J., Arch. Ért. 2 (1882) 308., 8. kép; Posta В., i. m. 315., 24. kép; Tompa F., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912—1936. BRGK 24—25 (1934—35) XXVI. t. 6, 15., XL. t. 17. ; Mozsolics A., i. m. I. t. 4. 2

7 Kalicz N., HOMÉ 2 (1958) 2. kép 5., 43/a j. ; Kemenczei T., Adatok . . . 29—30, 160. 2

8 Kőszegi F., i. m. 7—8., 23—24 j. 2

9 Tocík, A., Opevnená osada z doby bronzovej vo Veselom. Archaeologica Slovaca Fontes V. (Bratislava 1964) XIII. t. 15., XL. t. 10., LU. t. 17. — Dunaújváros—Koszider temetőanyagában és számos vatyai földváron (Sárbogárd, Aba-Belsőbáránd, Lovasberény stb.) találunk ilyen csuprokat. 3

0 Spumy, V., К rituálním pomërûm ve strední dobé bronzové na Moravë. PA 52 (1961) 186—194., 2. kép I—6., 3. kép 10—II.