Folia archeologica 17.

Trogmayer Ottó: A férfi és női viselet nyomai a tápéi bronzkori temetőben

A FÉRFI ÉS NŐI VISELET NYOMAI A TÁPÉI BRONZKORI TEMETŐBEN Hazai későbronzkor

1 kutatásunk súlypontja eddig általában az időrendi-történeti kérdések területére korlátozódott. E vizsgálatokat is, elsősorban kincsleletek elemzése során végeztük,

2 a mindennapi élet felelevenítése kísérletének látszólag figyelmen kívül való hagyásával. Későbronzkorunk egyik legizgalmasabb, és részleteiben még korántsem tisztázott szakasza, a közép-Duna-vidéki halomsíros csoportok vándorlásának kora.

3 Az oly sok vitát kiváltó leletek közül azonban,

1 Magyarország területéről a mai napig sincs közölve egyetlen korszerűen feltárt s átvizsgált temetőegyüttes. Természetes tehát, hogy a kor viseletének kérdéseihez egyetlen kutató sem tudott részletekbe menő vizsgálatokra támaszkodva érdemlegesen hozzányúlni. A bronzkori övkapcsok és diadémák elemzése során leközölt egyetlen sír — noha igen jelentős —, csak igen kevés általánosításra ad alkalmat.

5 Növeli a nehézséget az e kori csontvázak feltűnően rossz állapota, mely általános jelenségnek mondható az egész halomsíros körben. Itt a talajviszonyoktól független, talán táplálkozási tényezőkkel kell számolnunk, e jelenség részletes vizsgálatát azonban biológusaink feladatának tartjuk. Embertani anyagot hazánk területén egyetlen e kori sírból sem közöltek eddig. Nem sokkal jobb a helyzet a környező országokban sem. Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia halomsíros kultúrájú leletei között alig találunk olyan síregyüttest, ahol a váz nemét antropológus határozta volna meg, s a leletek pontos megfigyeléséből a ruházat egyes elemeire következtethetnénk. Csupán a halomsíros kör nyugati csoportjainál, Thüringiában és Bajorországban nyílott eddig lehetőség a viselet részletesebb vizsgálatára, elsősorban a szerencsés talajviszonyok miatt, melyben a növényi eredetű anyagok néha meglepően jó fenntartásban maradtak meg. Természetesen a viselet rekonstrukciójához a legfontosabb adatokat ott is a fémtárgyak szolgáltatják. E területek leleteiből levonható következtetések összegezésével R. Feustel foglalkozott.

6 A férfi viseletre jellemzőnek tartja az egy tűvel kulcscsont magasságában összekapcsolt köpenyszerű ruhadarabot, valamint a lábujjgyűrűkből kikövetkeztethető nyitott lábbelit. A női viselet kapcsán kétféle típusú inget, övet, szoknyát, köpenyt, s egy sajátos, a fejet borító fátyolt tételez fel. 1 Későbronzkor időtartama alatt a halomsíros kultúra bevándorlásától a HB végéig tartó időszakot értem. - Mozsolics A., Acta Arch. Hung. 8 (1957) 119—156. ; Bona I., Acta Arch. Hung. 9 (1958) 211—243. ; Kőszegi F., Acta Arch. Hung. 12 (i960) 137—186. ; Ua., Arch. Ért. 91 (1964) 3—15. 3 Az újabb kutatások alapján a halomsíros kultúrának mind időrendileg, mind területileg több csoportját tudjuk elkülöníteni Magyarország területén is. 1 Vö. 2. j. 5 Bóna /., Arch. Ért. 84 (1957) 49—57. A kérdéses dunaújvárosi sírt egyelőre feltételesen köthetjük a halomsíros kultúra korához. 6 Feustel, R., Bronzezeitliche Hügelgräberkultur in Gebiet von Schwarza. (Weimar 1958) 50—52.