Folia archeologica 17.

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1945—1964

320 KOREK JÓZSEF csaba, Szeged, Debrecen, Sopron). A belső munka terén 1958-ban a műtárgy revíziót indítottuk el. 1958 októberében bemutattuk a múzeum újabb szerzeményeit,

2

2 amely régészeti vonatkozásban előkészítője volt az új régészeti kiállításnak, történeti vonatkozásában pedig lehetőséget adott az állandó kiállításon be nem mutatható újabb értékes anyag közreadásának. A Középkori Osztály számára 20 000 forintért megvásároltuk Sashegyi Sándor gyűjteményét, amely a Pomáz-klisszai XIV. századi anyaggal egészítette ki a múzeum elég hiányos anyagát. A Történeti Képcsarnok kiállítással emlékezett meg 75 éves alapításáról.

2

3 Az állandó régészeti kiállítást az Őskőkor emberének élete c. rész vezette be. A Vértes László készítette forgatókönyv és kivitelezés szakított az eddigi rendezési elvekkel, és az őskőkort a kronologikus fejlődés helyett leglényegesebb vonásaiban ragadta meg és mutatta be.

2

1 A jól hangsúlyozott témacsoportokat mozgó szerkezetű, a látogató által megindítható mechanizmussal hozta működésbe, ahol a mozgás, a fényeffektusok lekötötték a látogatót és a kísérleti jellegű kiállítás nagy népszerűségnek örvendett. Kár, hogy a házilag készült bonyolult elektromos berendezések szerkezetében ismételten beálló üzemzavar miatt kevés alkalommal működött hibátlanul, és stílusában nagyon eltért a később elkészült régészeti kiállítástól, így 1964-ben átrendeztük. A vértesszőllősi felső bihariumból származó „in situ" beállításával ismét gazdag lelettel gyarapodott a múzeum. A régészeti kiállítás többi részének előkészítése közben több tartalmi és kiviteli kérdés merült fel. Tartalmában a történetiség fokozását tekintettük fő célnak, kivitel szempontjából pedig szakítani kívántunk a korábbi grafikai dialektikus sablonokkal, és túlmagyarázás helyett az anyagból levonható követelményekre fektettük a súlyt. A kiállítás 1961. december 15-én nyílt meg. A magyar vezető mellett a felszabadulás óta először adtunk ki külön idegen nyelvű vezetőt.

2

5 1959-ben indult meg a Dunai Vízierőmű építéséhez kapcsolódó előzetes régészeti feltárómunka, amelyben régészeink nagy mértékben tevékenykedtek. Az azóta is folyó munka mellett 1964-ben megkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében a második Tiszai Vízilépcső előzetes régészeti munkálata. A fentiek mellett nagyobb arányban indultak meg a feltárások, amelyek közül a Pécs—Baranya megyei kutatások, Sárospatak, Esztergom emelkednek ki az ismét előtérbe került X—XII. századi falutelepülések feltárása mellett. Az Üjkori osztály, Képcsarnok, Adattár munkatársai a gyűjteményi anyag korszerű raktározásában értek el eredményeket, s a fototár, illetőleg a fegyvertár tárolási rendszere nemzetközi elismerést váltott ki. Általában a tudományos munka nagyobb súlyt kapott a múzeumi munkatervekben, s különösen örvendetes fiatal munkatársaink érett publikációs tevékenységének előtérbe való kerülése. A tudományos és belső munka mellett gyakori időszaki kiállításokkal új bemutatási formával, az ún. aranyvasárnapok kai lépett a múzeum a nagyközönség elé. 2

2 A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum új szerzeményei 1948—58. Vezető. (Bp. 1958) 2

3 Fejős /., A Magyar Történelmi Képcsarnok emlékkiállításának katalógusa. (1889—1959) (Bp. 1959) 2

4 Vértes L., Őskőkor. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum kísérleti kiállításának vezetője. (Bp. i960) 2

5 Magyarország népeinek története a honfoglalás koráig. (Bp. 1962) ; Die Geschichte der Völker Ungarns bis Ende des IX. Jahrhunderts. (Bp. 1963); Bona I.—

Kalicz N.—Oroszlán Z., A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítása. Arch. Ért. 89 (1962) 241—250.