Folia archeologica 17.

† Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 301 A nagy múlt e nagy hagyományaival lépett be a Múzeum 1945-ben hazánk megújulásának korszakába, hogy végre históriai emlékeinek egyre gazdagodó sorozataival a nemzetet alkotó egész nép művelődését, történeti tudatának kiformálását, esztétikai igényeinek kielégítését, erkölcsiségének erősítését, emberségének és magyarságának kiteljesedését szolgálja. t FEJŐS IMRE TÁJÉKOZTATÓ FORRÁSAINKRÓL A Nemzeti Múzeum irattára a második világháború alatt az Országos Levéltárban elégett. 1848-ig azonban igen értékes anyag maradt fenn József nádor levéltára Acta Musei jelzetű részében. A múzeum irattárában található az újabb kor anyaga. Az 1807—1935 között megjelent önálló kiadványok bibliográfiáját a Folia Archaeologica XI (1959) kötetében F. Fejér Mária és Németh Endre közreadták. Az összefoglaló munkák közül említjük: A MNM múltja és jelene (Bp. 1902) е., a múzeum alapításának centenáriumára megjelent kiadványt, továbbá Lechner Jenő: A MNM épülete. (Bp. 1927) с. művét. Modern szempontú feldolgozás Zádor Anna: A Magyar Nemzeti Múzeum. (Bp. 1955) könyve, amely elsősorban az építkezés történetét ismerteti. — Tanulmányunk írásánál felhasználtuk a folyóiratok közleményein kívül az alábbi saját dolgozatainkat is: A MNM tervezett loggiái. Magyar Építőművészet 2 (1953) 176—189 ; A Képcsarnok Alapító Egyesület története. Művészettörténeti Értesítő 6 (1957) 37—47; Százéves a múzeumkert. (Bp. 1955); A Magyar Történelmi Képcsarnok 75 éve. Művészettörténeti Értesítő 8 (1959) 285—189 ; Kubinyi Ágoston pályája (kézirat). (Jelen tanulmányunk első része a Folia Archaeologica XVI. kötetében jelent meg.)