Folia archeologica 17.

† Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 297 юг. ábra Mindenekelőtt leválasztotta és önállósította a tervezet a Széchényi Könyvtárat és a természettudományi gyűjteményeket. így az elaborátum terminológiája szerint a Nemzeti Múzeum szervezetében egy néprajzi-kultúrtörténeti gyűjtemény maradna vissza, amelynek alosztályai az antikvárium, vagyis a régészeti gyűjtemény, a néprajzi és a kultúrhistóriai múzeum, valamint az idecsatolt Történelmi Képcsarnok. Rövid néhány sorban nagyon szerencsésen lefektette a gyűjtési körök elhatárolását, egyfelől az új Nemzeti Múzeum, másfelől a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum között. A művészeti gyűjtemények objektumainak a művészetekről kell mondani valamit, a kultúrhistóriai gyűjtemények darabjait nem az esztétikai érték, hanem a használatban való szerepük szempontjából kell tekinteni s a mérték mindig az, hogy a tárgynak ez a használati funkciója, a tárgy helye a társadalmi munkában hogyan jut kifejezésre. Ma, a marxista—leninista muzeológia négy évtizedes fejlődésével ezt az utóbbi tételt egyszerűbben és mégis továbbmenően úgy fogalmazzuk meg, hogy a Nemzeti Múzeum hivatása, miszerint a magyar föld és a magyar nép történetének tárgyi emlékeit felgyűjtse, szakszerűen feldolgozza és őrizze, azokat a nagyközönségnek hozzáférhető módon mutassa be, nemkülönben hogy a társadalomtudományoknak egykorú és hiteles forrásértékű emlékekkel szolgáljon.