Folia archeologica 17.

Szakács Margit: Pesti üzletek a századfordulón

280 SZAKÁCS MARGIT Utolsó képünk ismét más jellegű üzletbe vezeti a szemlélőt. A Seefehlner I. L. papír-, rajz- és festőszer kereskedéséről készült felvétel sok tekintetben jobb az eddigieknél (98. ábra). Egyrészt az üzletbelsőt távlatban vetíti elénk, s így annak terjedelméről is megközelítőbb képet kapunk. Másrészt az üzletben folyó tényleges adásvételt örökít meg, s ezzel mozgalmasságot is kölcsönöz a képnek, bár a személyek még mindig merev beállítása csökkenti ezt. A pult előtti széken ülve női vásárló figyeli, ahogy áruját csomagolják. Rajta, s a csomagoló személyen kívül még hárman tartózkodnak az üzletben. Kettő közülük a pult végén ülve, írás közben ábrázolt fiatalember, a bolt alkalmazottai, a harmadik személy, utcai ruhában a pult mögött álló férfi feltehetően itt is maga a nagykereskedő. Előtte a pulton fekszik cilindere és sétapálcája. A felvétel szempontjai egyébként megegyeznek az előbbiekkel: a fényes üzlet, az árubőség, a kényelem stb. bemutatása. Ez utolsó képünk a „gazdag választék és figyelmes kiszolgálás" reklámja lehetne. Seefehlner József Lajos kereskedősegéd ugyancsak a belvárosban nyitotta meg üzletét 1864 márciusában.

4

2 1866-tól kezdődően Pest város mérnöki hivatalának szállítója lett, s az maradt 3 évtizeden keresztül. Egyes esetekben a havi 2—300 forintot is meghaladó számlái bizonyítják, hogy ezzel a további felemelkedésnek biztos bázisát teremtette meg.

4

3 Három évvel később, amikor az udvari szállító cím elnyeréséért folyamodott, már József főherceg irodáját is vevőköréhez számíthatta.

4

4 Ekkor már megvoltak az udvari szállító cím feltételei is: az őt ajánló javaslat szerint „üzlete e nembeliek közül egyike a legfényesebbeknek, s igen jó keletnek örvend", ő maga „erkölcsi és politicai tekintetben fedhetlen egyéniség" és nem utolsósorban egy pesti ház részbeni tulajdonosa is már ekkor. A fővárosi papírkereskedelem a század vége felé erősen fellendült. Statisztikánk szerint a kereskedők száma 1856—57-ben 14, 1880-ban 59, 1896-ban már 99 volt. Jóval szerényebb jövedelmet biztosított ez a szakma, mint pl. a vaskereskedelem, mert a 14 papírkereskedő évi tiszta jövedelme az 1856-os bevallás szerint 600—2400 forint között mozgott, szemben a vasárukereskedők 800—10 000 ft. közötti jövedelmével. A Seefehlner üzlet jövedelmezőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a tulajdonos 1896-ban bekövetkezett halála után jól prosperáló üzletet hagyott özvegyére és utódaira, akik azt 1929-ig fenntartották.

4

5 A képet szemlélve úgy tűnik, hogy a papírüzlet nagyon vegyes árucikkeket tart raktáron. A század utolsó két évtizedében a Seefehlner cég hirdetései valóban sokféle árucikkre hívják fel a vásárlóközönség figyelmét. Melyek voltak ezek? Idézünk árjegyzékeiből: „író- levelezési és irodai szükségletek. Rajz és vízfestészeti szerek. Építészeti, építői és műszaki kellékek. Iskolai-író-rajz- és vízfestő szerek. Olajfestékek és olajfestő szerek. Farsangi és báli cikkek. Szabadalmazott Phönix sokszorosítólapok, utasítása és árjegyzéke. Ötszáz különféle szükségleti, divat- és Fantasie levélpapír árjegyzéke".

4

6 A sokszorosítás és festészet kellékei hangsúlyozottak a cikkek között. Üzletének legnagyobb reklámjai a „gyárilag" 4

2 FL. Tan. ir. 1864. X. 405. 4

3 FL. Tan. ir. V. 285/866. 4

4 FL. Ein. ir. 1869. 1185. 4

5 Cégbíróság irattára. 4

6 Mudrony S., Az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás katalógusa (Bp. 1885) 27. (hirdetés).