Folia archeologica 17.
Szakács Margit: Pesti üzletek a századfordulón
278 SZAKÁCS MARGIT Ötödik képünk valóban raktárról készült. Fedett, nagyméretű gyárudvarszerű helyet szemléltet a „Schopper J. G. vasnagykereskedése" c. felvételünk (97. ábra). Balra felhalmozott ládák, a másik oldalon rúdáru, középen ládákkal rakott lovaskocsi, körülötte, s a háttérben emberi alakokkal. A leghátul levő elmosódott figurákat is számba véve összesen 10 személy. Az előbbre álló — irodai személyzet, s talán maga a tulajdonosnő — alakjai jól kivehetők. A nagykereskedés raktáráról készült távlati felvétel jól egészíti ki a képsorozatot. Az öt cég közül ez a legrégibb alapítású. Schopper Károly vaskereskedő neve már 1789-ben Pest város választott polgárai között szerepel, 3 4 az alapítás éve 1777. 1809-től fia, Schopper J. György nevét találjuk a pesti polgárok között, mint vaskereskedőét. 3 5 Az ő nevéhez fűződik a cég hírnevének megalapozása. Az 1856—57-es évekből pontos adataink vannak a kereskedésről. Ekkor hét alkalmazottal dolgozó belvárosi üzlet, amelynek évi brutto bevétele 13 000 forint, tiszta jövedelme 7000 forint és 350 forint a jövedelemadója. 3 6 Schopper Jenő Ágoston ekkor a tulajdonos, aki a cég nevének és vagyonának további gyarapítója. Egy időben több malom és pénzintézet igazgatója és elnöke is volt. Ámikor 1872-ben visszavonult a kereskedéstől, „a hazai ipar és kereskedelem előmozdítása körül szerzett kiváló érdemei" elismeréséül magyar nemességet kapott, egyúttal nevét „Tömöry"-re változtatta. 3 7 A cég jelzése azonban ezután is a régi Schopper J. G. maradt. Fiai Tömöry György és Károly vezették tovább — az 1876-os törvényszéki bejegyzés szerint mint közkereseti társaság tagjai —, s az utódok vezetése alatt 1923-ig fennmaradt, illetve ekkor átalakult részvénytársasággá. 3 8 Tárgyalt korszakunkban az üzlet, illetve raktár, a IV. ker. Városház tér 3. sz. alatt „külön e célra épített" »Vasudvar« c. áruházban volt. 3 9 Itt voltak a raktárak, eladási helyiségek és az iroda is. Ezenkívül voltak raktárai a Régiposta és a Galamb utcában. Árucikkei a vas, vasáru és szerszám, majd ezek mellett a század végétől egyik fő cikke a kályha lett. A friedlandi kályhagyár fő elárusítója volt az országban, később modern berendezésű külön kályhaüzletet és állandó mintaraktárt tartott fenn. 4 0 Külfölddel jó kereskedelmi kapcsolatot épített ki, a Balkánon (Bulgária, Szerbia, Bosznia, Hercegovina) éppúgy, mint a nyugati államokban (Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia). Schopper a múlt század második felében a vasárukereskedők között nemcsak a legrégibb cég volt, hanem a legnagyobb cégek egyike is. E kereskedelmi ágban az 50-es évek végén 20 üzlet bonyolította le a forgalmat Pesten. Számuk a század végén 50-re emelkedett. 4 1 A már említett 1856—58-as statisztikai ada3 J Schmall L., Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. I. (Bp. 1899) 158. 3 5 Illyefalvi L.—Pallós J., Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai. 3 6 FL. Pesti polg. ker. testület. Jövedelmi adóbevallások könyve. 1857. 31. és Einbekänntniss zur Einkommensteuer für das Jahr 1858 des bürg. priv. Handelsstandes in Pest. 34. 3 7 FL. Ein. ir. 1872. 388. 3 8 Cégbíróság irattára. 3 9 Gömöry L., A magyar ipar és kereskedelem országos albuma. (Bp. 1896) 180. 1 0 Pesti Hírlap Naptár 1909. 81. 1 1 Budapesti cím- és lakjegyzék. 1896—97. 516.
