Folia archeologica 17.

Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója

A HERENDI GYÁ

R ALAPÍTÓJA 267 Az 1844. január 2-án tartott megyei gyűlésen került ismertetésre a Helytartó Tanács ez ügyben tett lépéseit összegező, a megyéhez még 1843. november hó 28-án intézett leirat. E tudósítás szerint „Fischer Móricz porczellángyárosnak a Trieszti tűzkármentesítő társaságnál biztosított gyárának elégése által szenvedett 12 000 p. forintnyi kára azért nem térítetett meg, mivel kárának valódiságát az alapszabályok értelmében be nem bizonyította, ezen kérdéses ügynek bíróilagi elintézésére nézve tett ajánlatát pedig el nem fogadta".

4

7 Nyomát találjuk annak is, hogy a tűzzel kapcsolatban Veszprém megye 1847. február 3-án tartott ülésén is szó esik még, amikor is „Fischer Móricz Herendi porczellángyáros 1843-ban szenvedett tűz okozta házai tekintetéből magát a köz adó alól 3 évre felmenteni esedezvén : Folyamodása véleményes jelentés tétel végett a Számvevői Hivatalnak kiadatik".

4

8 Fischer gyárának egy része még rom és roncs volt, amikor az Ipar Egyesület elnöke a tűzvészt követő harmadik hónapban, 1843. június 20-án írást küldött Veszprém megye vezetőségének, a „hazai ipar ébresztésére, és az ipar-üző osztálynak annyira méltó megtisztelésére hazaüúilag leendő hatás tekintetéből, Fischer Móricz Herendi porczellán-gyárosnak a gyárából kiállított festett 's aranyozott porczellán-edényért odaítélt bronz-emlékpénzt, lehető nyilvánossággal és közünnepélylyel hatóságilag átadatni kérvén". Az ünnepélyes aktus lebonyolítására az 1843. augusztus 7-ére kitűzött megyei közgyűlést jelölték ki. Ekkor az „Elnök Első Alispán Ür, a közgyűlés első napján jelen volt számos közönség előtt, a' megjutalmazott Fischer Móricz gyártulajdonosnak — a Megye részéről is, gyártmányai kiművelése eránt tanúsított jeles szorgalmáért megelégedését nyilvánítván, 's azt neki legközelebb tűzvész által tetemesen károsult, el nem csüggedésre lelkes beszéde által serkentvén, a neki szánt emlékpénzt a közgyűlés előtt általnyújtotta ; ki is ezért háladatos köszönetét fejezte ki".

4

9 A következő év végén, 1844. december 8-án a Magyar Ipar Egyesület elnöke újabb levelet intéz Veszprém megye vezetőségéhez, s kikézbesítés céljából megküldi azt az ezüst érdempénzt, amelyet „Fischer Móricznak az általa 1843-ban iparműkiállításra beadott edénymutatványok minden tekintetben kitűnőséget, — az iparegyesület kiállítási bíróságai, s igazgató választmánya által az érdemlett tisztelet díjjul oda ítélt". Az ünnepélyes átadás érdekében „Cseresnyés István főbíró úr" a megye határozata alapján „kiküldetik, hogy a nevezett Fischer Móric Izraelitát május 5-n tartandó közgyűlésre rendelje bé".

5

0 A megye közgyűlésén Fischernek az elnöklő első alispán által „a jeles szorgalommal folytatott munkának méltánylása, 's a lehető tökéletességre leendő törekvése, lelkes buzdítás mellett" — „a közgyűlés színe előtt által adatott" az az ezüst érdempénz, amely „az általa 1843-ban iparműkiállításra beadott edénymutatványok minden tekintetbeni kitűnősége, az Iparegyesület kiállítási bíróságai, 's igazgató választmánya által, az érdemlett tiszteletdíjul oda ítélt".

5

1 A sikerek serkentik, sokszorozzák törekvéseit. Gyára bővítésébe kezd s főúri 1

7 Az 1844. évi január 2-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve, 25. sz. 4

8 Az 1847. február 3-i közgyűlés jegyzőkönyve, 228. sz. 4

9 Veszprém megye 1843. évi augusztus 7-i közgyűlési jegyzőkönyve, 1877. sz. 5

0 Az 1845. április 7-i közgyűlési jegyzőkönyv, 439. sz. 5

1 A május 5-i közgyűlési jegyzőkönyvben az 552. sz. — 439- sz.