Folia archeologica 17.
Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója
A HERENDI GYÁR ALAPÍTÓJA 261 lett végső elbocsáttatása, hogy maga helyett más Legényt állítson és a Mondui pénz fejében 27 forint 23 Xr-okat pengő pénzben lefizessen". Ehhez pedig pénzre lett volna szükség. Stingl Vince fizetni nem tudott Íhelyzetét nehezítette, hogy az öccsének tartozó adósságát biztosítékul „vagyonára" még rá is táblázták. Miből állhatott, mit érhetett ez a vagyon? Hiszen éppen ez az időszak szorongattatásainak egyik legsúlyosabb szakasza. 1829. április 27-én kelt levelében elismeri, hogy „a veszprémi püspökségtől elhordott különbféle termesztvényekért 1087 frt 24 x-al tartozik". Május 11-én a megyénél ezt az adósságát intabuláltatják. De nemcsak ezt, hanem ugyanakkor a Szmodics kanonoktól felvett 200 forintot, a Kolosváry Sándor kanonoktól kapott 150 forintos kölcsönt és a Külley János kanonok által „Stingl Vintze Herendi Porcellános"-nak kölcsönzött 100 forintos adósságokat is. 2 4 Ilyen szorult helyzetben, az adósságok lengerében él és működik Stingl Herenden, amikor 1830. január 11-én az akkor harmincadik életéve körül levő Paur (Pauer) Anna nevű felesége az elsőszülött fiával, Sándorral örvendezteti meg. 2 5 Csupán 7 hónapig maradt életben. De már útban volt, 1831. február 10-én meg is született a második gyermekük, aki anyja után az Anna nevet kapta. A további évek majdnem mindegyikében ismét ott kelepel a gólya (1832: Nepomuk János, 1833: Aloyzia). A család növekedését nem kísérte gazdagodás, fellendülés. Az évek hosszú során át küzdelmesen vívott munka anyagiakban nem gyümölcsöződött. A helyzet nemcsak változatlan, hanem változhatatlanul egyre súlyosabb, reménytelenebb, mert a teher nem csökken, nem apad, sőt az adósságok növekszenek az előrehaladó évek során. A gondok sokasodnak. A megrekedés, a tengődés szomorú jele, hogy előbb 1833. augusztus 22-én Cseresnyés szolgabíró Vintsigl Ferenc és felesége csekély javát írja össze, veszi zár alá. De a megrekedés, a tengődés szomorú jele, hogy 1834. december 29-én már maga a gyártulajdonos is bíróilag „exiquáltatott" a veszprémi püspökségnek tartozó 1165 frt 44 Xr-ért és Külley János, valamint Szmodics János kanonokoknak együttesen 650 frt 46 Xr-os adósságáért. A helyzet kilátástalan. A törvény nevében megjelentek Herenden Stingl házának még a kulcsát is elveszik és magukkal viszik. Sok évi verejtékes, majdnem egy évtizedes munka után Stingl nem tudja, a hitelezők mikor pergetik meg a dobot, mikor, mely pillanatban válik családjával hajléktalanná. Ilyen sanyarú körülmények miatt szerencsétlen testvére a katonaságnál tovább szolgálni kényszerült. 1835. február 5-án Leitner Ferenc főbíró és Ertl Nepomuk János főjegyző, „Szabad Királyi Soprony városának Tanáccsa" nevében újból átír Veszprém megyének, hogy „Stingl Vincze Herenden lakozó gerencsér" a Hessen-Homburgi bé sorozott testvéröttsének az 1825-ben elhalálozott „annyok" után járó örökség fejében 79 frt 10 7/10 Xr-al tartozik. 2 6 2 4 Veszprém megye 1829. május 11-i közgyűlési jegyzőkönyve: 370. lap, 957. sz., a 369. lap 952 sz. bejegyzése, a 370. lap 953. sz. tétele és a 360. lap 949. száma. 2 5 A szentgáli római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve. — Az 1828-as országos összeírás 47. tétele Paur Józsefet említi Herenden. Lehetséges, hogy Stingl felesége ennek a leánya volt. 2 6 Soproni Áll. Lvt. : Acta Politica Fase. IV. No 3264/b, d.
