Folia archeologica 17.

Huszár Lajos: A pozsonyi garasok (1623—1624)

A POZSONYI GARASOK 205 ez neki. Most már úgy látszik, Károly főherceg is megvonta a történtek után a pártfogását Zwirnertől, a császár pedig végül is világosan látva a helyzetet, július 29-én elrendelte Zwirner letartóztatását és egyben az összes bérletnek tőle való elvételét. Ezzel a letartóztatással ért véget Zwirner dicstelen szereplése a pozsonyi pénzverdében.

1

5 Zwirner működése Pozsonyban mintegy 8 hónapig tartott, de ez is elég volt a pozsonyi veretek teljes lejáratásához, amire nézve a hazai forrásokból is kellő bizonyíték áll rendelkezésre. így már 1624. február 24-én panaszkodtak Komárom lakói a vár főkapitányához intézett kérvényükben, hogy a pozsonyi ötpénzes garast és aprópénzt Pápa felé nem fogadják el, hanem főként aranypénzt és tallért kívánnak. Ügy hírlik, hogy a szomszédos tartományokban sem fogadják el. Intézkedést kérnek arra nézve, hogy vagy mindenütt kötelező legyen ezek forgalma, vagy legyenek ők is felmentve az elfogadás kötelezettségétől.

1

6 Ez a kérvény hangot ad annak az általános panaszkodásnak, ami azért keletkezett, mert mindenki vonakodott elfogadni az egyre kisebb és silányabb pozsonyi vereteket. Megvilágítja a helyzetet Thurzó nádornak április 6-án a körmöci kamara prefektusához intézett levele is. Ebben a nádor szóvá teszi, hogy a bányavárosokban, de más helyeken is baj van a pozsonyi pénzek forgalmával. Ezért elrendeli, hogy a pozsonyi veretek forgalma ellen senki semmilyen akadályt ne gördítsen.

1

7 A pozsonyi pénzek forgalma körül felmerült nehézségek jellemzésére még erősebb bizonyíték II. Ferdinánd április 10-én kiadott rendelete. Ez mindenki számára kötelezővé teszi, hogy a pozsonyi pénzeket, melyeket eddig jobb ligában vertek és ezután is verni fognak, elfogadja.

1

8 Mindenesetre súlyos baj kellett hogy legyen azzal a pénzzel, amelyet veretésének elkezdése után már pár hónappal császári és nádori rendeletekkel lehetett csak forgalomban tartani. A helyzet azonban egyáltalán nem javult, és e hó 23-án a császár a kamarához intézett leiratában már felveti a kérdést, hogy mitévők legyenek a pozsonyi pénzekkel. Megtűrjék-e továbbra is ezeket az újligájú pénzeket, vagy veressék őket jobb ligában, illetve esetleg szüntessék meg egyáltalán a veretésüket. Erre nézve valamilyen konkrét javaslatot kér.

1

9 Nem kevésbé jellemző a nádornak június 6-án a körmöci kamara prefektusához Pöstyénből keltezett levele, melyben kéri, hogy a bécsi békekötésre utazó bizottság tagjai részére a pozsonyi vereteket váltsa át körmöci veretű pénzekre, mert itt nincs más pénz, csak pozsonyi veret, ezt viszont Bécsben nem fogadják el.

2

0 Az összes közölt egykorú forrásokból az derül ki, hogy Zwirner igen silány pénzeket veretett Pozsonyban, melyeket csak szigorú rendeletekkel lehetett úgyahogy érvényben tartani. Noha ő a bécsi és pozsonyi verdéket együttesen bérelte, pozsonyi vereteit mégsem fogadták el Bécsben. Nyilvánvaló, hogy itt a megengedettnél silányabb minőségben veretett, így ezek inflációs pénzekké váltak. 1

5 Newald, J., i. m. 1

6 Magyar Gazdaságtört. Szemle 7 (1900) 32. 1

7 Péch A., i. m. 616. LX. okmány. 1

8 . . . Similiter etiam Grossos illos denariorum seu nummorum 5, prout et minutam monetam vulgo denarium appellatam et in L. Regne nostra civitate Posoniensi in meliori liga hactenus cusam et etiam in posterum cudendam, expendandam et acceptandam . . . decernimus . . . OL. Acta Publica fasc. I. п. 5. 1

9 OL. Benignae Resolitiones. 2

0 Péch A., i. m. 616—617. LXI. okmány.