Folia archeologica 17.

Huszár Lajos: A pozsonyi garasok (1623—1624)

202 HUSZÁR LAJOS E röviden körvonalazott inflációs időszak jellegzetes alkalmi megnyilvánu­lása volt a pozsonyi pénzverde felállítása és működtetése 1623—1624 években. Az itt kiverésre került pénzek (garasok és dénárok) tipikus inflációs jellegű vere­tek voltak és a verde rövid fennállásának nyugtalan története hűségesen vissza­tükrözi a pénzrontási korszak minden árnyoldalát. 2 A pozsonyi verde felállítása összefüggött a Kipper-pénzek veretésének meg­szűnésével és további működése pedig azzal a császári pátenssel, amelyik 1623. december 14-én elrendelte Ausztriában a Kipper-pénzek beváltását és erre há­romhónapos határidőt tűzött ki. A beváltás azonban igen lassan haladt előre a jó pénz hiánya miatt és ezért igyekeztek egyrészt a meglevő verdék termelését fo­kozni, másrészt új verdék feállításával a beváltáshoz szükséges pénzmennyiséget növelni. Hogy azután a pozsonyi verde működése mégis inflációs jellegű pénzve­résben végződött, az már az új verde üzembehelyezésének körülményeiből logi­kusan következett. Már 1623. március 9-én császári leirat érkezett a magyar kamarához, amely említi a sok bajt, amit a garaspénz okoz, továbbá egy új pénzverde felállításának tervéről értesít, melyben a magyar dénár jó ligában kerül majd kiverésre. Fel­szólítja a kamarát, hogy javasoljon helyet az új verde felállítására. 3 Ügy látszik, hogy a kamara — bár közvetlen adatunk nincs erre nézve—Pozsony városát java­solhatta, mert május 9-én a kamarához intézett átirat már sürgeti az új pénzverde mielőbbi itteni felállítását 1 és 1623. május 12-én II. Ferdinánd engedélyt adott a verde felállítására Mathias Fellner v. Feldegg bécsi pénzverőmester és Mathes Hueber wardein vezetése alatt. Az engedély csak azt a kikötést tette, hogy a zsidók csupán mint fémbeváltók (Auswexler oder Einlöser) szerepelhetnek, de nem mint kiadók (Verleger), mert az ilyesmi az alkotmányt sértené. 5 Egy június 21-i csá­szári leirat mindjárt a nyersanyagról is igyekszik gondoskodni az új pénzverde számára, utasítva a kamarát, hogy az ott levő 12 000 Frt értékű sziléziai garast, melynek forgalma az országban tiltva van, verettesse fel a pozsonyi verdében dé­nárokká. 6 Voltaképpen azonban csak augusztus 2-án jelent meg a pozsonyi pénzverést részletesen szabályozó császári rendelet, ami egyben az új pénzverés megindulá­sának a kihirdetését is jelentette. Ez kimondja, hogy a pénzt itt magasabb és jobb ligával kell verni, továbbá kétféle pénz készüljön, úgymint garas és dénár. Ponto­san le is írja az érmek külalakját, mondva, hogy a garas egyik oldalán a magyar címer foglaljon helyet, köriratban az uralkodó nevével és címével, a másik oldalon pedig a madonna képe szerepeljen Patrona Hungáriáé körirattal és az évszám fel­tüntetésével. Az előlapi címer mellett két oldalt P-P betűk legyenek elhelyezve. 2 A pozsonyi pénzverde megnyitására és működtetésére vonatkozó hivatalos adatokat osztrák levéltári források alapján feldolgozta Newald, J., Beiträge zur Geschichte des österreichischen Münzwesens während der Zeit von 1622—1650. (Wien 1882) c. tanulmányában. A mi feldolgozá­sunk ezeket az ismert részleteket egészíti ki, eddig ismeretlen magyar levéltári adatokkal. Ezeket néhai Horváth Tibor Antal bocsátotta rendelkezésünkre. Ily módon a pozsonyi pénzek forgalma minden oldalról megvilágítást nyer. 3 . . . statiumus officinám novam rei monetariae aptam, in qua parva moneta Hung, utpote denarii in bona l ;ga cudantur . . . OL. Benignae Resolutiones. 4 Uo. 5 Newald, J., i. m. és Mitteil. d. Clubs d. Münzen- und Medaillen-Freunde in Wien. I (1890) 50. 6 OL. Benignae Resolutiones.

Next

/
Thumbnails
Contents