Folia archeologica 17.

ifj. Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi

74- ábra Később Erdélynek Törökországgal való közvetlen kapcsolatairól is tudunk: Rákóczi György fejedelemnek Konstantinápolyból hozatott udvari ötvöse volt gyulafehérvári székhelyén." A hódoltság alatt a Balkánon kialakult ötvösség Budára is eljutott.

10

0 Régi iratokban név szerint fel vannak sorolva azok az ötvösök, akik még Üszkübben, Pozsegán, Belgrádban születtek, itt is tanultak a magyarországi török hódoltság végén, majd felszabadulásuk után Budán mint mesterek dolgoztak.

10

1 A hódolt területeken a török ötvösségnek — a huzamos együttélés eredményeként — balkánival való összeötvöződése ismeretében, a bemutatott emlékek között tiszta török készítményt hiába keresnénk.

10

2 A csészék vizsgálata közben azt is megfigyelhettük, hogy a különböző emlékcsoportok sem korukat, sem pedig rendeltetésüket

10

3 illetően nem különülnek el élesen egymástól ; készítőjüket sem kereshetnénk sikerrel különböző nemzetiségű mesterek között. A csészék rendeltetésének vizsgálatánál, valamint kormeghatározásánál a ,J

9 Ballagi A., Arch. Ért. 3 (1884) 246—247. Az „ötvöskönyv" a fövenybe öntés módjáról szóló leírásában közli, hogy „az török ötvöstül láttam Gyula-Fejérvárott létemben". 10

0 Horváth Henrik szerint a hódoltságkor egész időtartama alatt virágzó ötvösmüvességgel számolhatunk itt. Horváth H., TBM 5 (1936) 108. 10

1 Mihalik S., Régi Pest-budai ezüstművesség. „Budapest" 2 (1946) 452—453. 10

2 Fentiekben ismertetett számos díszítmény mellett, egyes csészék elnagyolt, erősen domborított virágmintás öntött köldökét és annak díszes, kiemelt, rendszerint élekkel kiképzett rögzítő szegét igen jellegzetes török hatásnak kell tekintenünk. Hasonló oktaéder idomokat régi török mérlegsúlyok között is gyakran megfigyelhetünk. 10

3 Az ezüstcsészék különféle használatára 1. FA 15 (1963) 100—101.