Folia archeologica 17.
ifj. Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi
183 FEHÉR GÉZA A sifa tasïk használatának szokásával rokon hagyományra hívja fel Zeki Oral a figyelmet. 9 4 A konyái „Yesil kübbeli camii"-ban őrzött XIV. század első harmadából származó, gyönyörű tausirozással díszített, magas talpon álló „Nisan tasï" nevű fedeles tálban áprilisi esővizet tartottak. 9 5 Az áprilisi esővizet ui. a mevleviek is termékenyítő hatásúnak tartották, kolostorukban nagy tárlókban gyűjtötték és fölötte imát olvasva megáldották. A konyái Nisan tasï vizét — a sifa tasükéhoz hasonlóan — oltalmazó erővel ruházta fel a hagyomány, amely szerint nemcsak embereket óv meg gondjaiktól-bajaiktól, betegségtől és szemveréstől, de az általa való meghintés után a szántóföld is termékenyebbé válik. Beszélnünk kell még négy ezüstcsészéről, amelynek fényképnegatívját a Magyar Nemzeti Múzeum középkori gyűjteményében találtam (71. ábra 1—2 ; 72. ábra i—2). Az emlék a feljegyzésben — közelebbi lelőkörülmény megjelölése nélkül — mint szentbenedeki (Erdély) leletegyüttes szerepel, amelyet 1935-ben vételre kínáltak a múzeumnak. Az állítólagos leletegyüttes érdekessége, hogy két mértani és két növénydíszes edény képezi. A mértani díszesek közül az egyiknek (71. ábra 1) az oldalát háromszögek, pont és rovátka, köldökét virágsziromszerűen stilizált hatágú rozetta fedi, a másiknak (71. ábra 2) az oldalát viszont méhsejtszerű öv, köldökét nyolcágú csillag díszíti. A két arabeszkes edény közül az egyiknek (72. ábra 1) az oldalán hajlott szamárhátíves, arabeszkekkel kitöltött mezők ismétlődnek. A mezők között bordás levéldísz figyelhető meg ; köldökén központi virág körül indadíszes arabeszkek csoportosulnak. 9 0 A negyedik csésze (72. ábra 2) érdekessége, hogy arabeszkdíszes oldalán és négyszirmú rozettaszerű köldökén a fődíszítményt tulipánok képezik. Köldökét szögletesre csiszolt fejű szeg díszíti. A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéinek értékelésénél nagy segítséget nyújtottak a szófiai Bolgár Régészeti Múzeum hasonló emlékei. A két anyag összehasonlításánál láttuk, hogy egyes emlékcsoportokon belül bizonyos díszítőelemek többnyire együtt jelentkeznek. Pl. perem körüli félkörív sorral lezárt függőleges keskeny mezőkre osztott oldalú csészék arabeszkes köldökére szögletesre csiszolt fejű szeggel felerősített növénydíszes aranyozott öntött lemez kerül, 9 7 vagy pl. szamárhátíves fülkeosztású, domborított állatalakokkal díszített csésze ívekkel összekötött csúcsú hatszirmú rozettás köldökére szerelt fekvő kosszobrocskája 9 8 stb. Azt is láttuk azonban, hogy a legtöbb esetben különféle díszítőelemek gazdag kombinációja figyelhető meg a csészéken. A XV. századi oszmán birodalom fővárosában, Konstantinápolyban, a törökök mellett főként örmény és perzsa ötvösök működtek. Az iparnak már ez a körülmény is kedvezett: díszítmények és formák nagy gazdagságát idézte elő. Ezen felül — az állandó érintkezés következtében — már a hódoltság első évszázadában gyümölcsöző kölcsönhatás indult meg a görög, bolgár és délszláv iparággal is. 9 1 Oral, M. Z., Hazret-i Mevlâna dergâhindaki çaheserlerden Nisan tasï. (Ankara 1954) 1. 9 5 Innen nyerte elnevezését: „áprilisi tál". 9 6 Díszítése hasonlít a FA 15 (1963) XIII. t. 2. és XV. t. 1—2-n bemutatott csészékéhez. A XIII. t. 2-n közölt csésze köldökére fekvő szarvas, a XV. t. 2-n ismertetett edény köldökére (hiányzó feje miatt) ismeretlen állat szobrocskáját szerelték. 9 7 il. ábra. Ltsz. 4/1889.1. — FA 15 (1963) XIX. t. i., BRM ltsz. 2912. 9 8 27. ábra. Ltsz. 13/1913. — BRM ltsz. 835.
