Folia archeologica 17.

ifj. Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi

172 FEHÉR GÉZA edényen csupán sima öv, míg a másodikon szélesebb hálódíszes és keskenyebb ív-, rovátka- és pontsor díszes szalag szakít meg. A Jank. 178. ltsz. csésze pereme alatt durván bekarcolt felirat fut (75. ábra 1), amely kétségtelenül javítására vonatkozik.

7 Ugyanilyen díszítő rendszerű, nagyon hasonló arabeszkekkel ékesített ezüstcsészét Jugoszláviából is ismerünk.

8 De megtalálható a folyamatosa arabeszkdísz — habár kissé elnagyoltabb formában — szögletes fejű szeggel felerősített öntött köldökű bulgáriai csészék oldalán is.

9 Ugyancsak bolgár anyagból ismerünk olyan elnagyolt, centrális hatszirmú virágból kinövő, arabeszkes, lapos köldökű ezüstcsészét is, amelynek oldalát legyezőszerű dísz borítja, az oldal és köldök közötti övet pedig — a fentebb (58. ábra i ; 59. ábra 1) bemutatott csészéhez hasonlóan — rovátkadíszes ívsor és közötte elhelyezett pontdíszek töltik ki.

1

0 Mind bolgár,

1

1 mind jugoszláv anyagban

12 gyakoriak a pravoszláv egyházi rendeltetésű arabeszkdíszes ötvösművek. Centrális hatszirmú virágból kinövő virágdíszek láthatók a XVI. századi egri török fedeles ezüstkupa fedelének és oldalának medaillonjaiban is.

1

3 Fentiekhez hasonló jellegű egy másik ezüstcsésze (60. ábra 2)

1

4 oldalának díszítése (61. ábra) is. A köldök ettől eltérő díszítésű (61. ábra). A központi hatszirmú virág itt ui. nincs a többi díszítménnyel indával összekötve, a díszítést pedig arabeszkek helyett egymást átmetsző félpalmetták képezik.

1"' E csésze köldökét ismétlődve körülvevő háromkaréjos dísz (61. ábra) jól ismert különféle iszlám emlékekről és minden bizonnyal oszmán-török épületek pártadíszéhez vezethető vissza,

1

6 de fémművességi emlékeken is megtaláljuk.

1

7 A csésze peremének „SUM FR. GEOR. WTISENY. 1537." felirata természetesen nem bizonyítja, hogy valóban Martinuzzi Györgyé lett volna. Az évszám is kissé korainak tűnik, mivel — mint alább látni fogjuk — hasonló emlékeket biztosan keltezhetünk a XVI. század utolsó harmadára, esetleg a XVI—XVII. század fordulójára. 7 Fordítása: „A csészét javította..." (A név olvashatatlan.) A javítást a török „tamirat"-tal fejezték ki, ami cirillbetűs feliratnál igen érdekes. 8 Itt folyamatos arabeszkdísz központi hatszirmú virágból ágazik ki. Vö. Őerskov, E., Glasnik Muzeja Kosova i Metohije 1 (1956) 376. 11. kép. — A XVI. századra keltezett ötvösmű templomi használatban volt. 9 BRM ltsz. 975. és ltsz. nélküli csésze. Mindkettő ismeretlen lelőhelyről. 1

0 BRM ltsz. nélküli anyaga. 1

1 BRM ltsz. 172 : Templomi kereszt a Mihajlovgrad kerületi Csiprovciból [részletét 1. FA 15 (!9бз) 35- ábrán]; BRM ltsz. 34: Talpaspohár a Belogradcsik kerületi Csuprenből [FA 15 (1963) XVII. t. 2]. 1

2 1514. évi evangélium ezüst könyvfedélborításán a domborított bibliai jelenet vésett hátterét központi elhelyezésű hatszirmú virágból kinövő indás virágdíszek képezik. Petar Smederevac ötvös 1540-ben készült műve. Mánk, Z., Minijatura u Jugoslaviji. (Zagreb 1964) 386. No 101. 1

3 FA 15 (1963) XVII. t. I. 1

4 Ltsz. Jank. 179. A: 12,3 cm. 1

5 Hasonló félpalmetta fűzért az alább (64. ábra 1 és 66. ábra 5) bemutatásra kerülő csésze köldökét és szájperemét szegélyező szalagon is megfigyelhetünk. 1

6 Arseven, С. E., Türk sanatï tarihi. (Istanbul é. n.) 226: Az istanbuli Süleymaniye dzsámi mihrábja fölötti díszítő oromzaton; Uo. 310—311 : a Bayezid dzsámi kapui fölötti pártázaton találunk hasonló díszítést. 1

7 Pósta В., A moszlim művészet hatásának példái Erdélyben. (Bpest 1917) c. munkája 10. képén keleti övcsatot mutat be, amelynek közepén stilizált dzsámi épületet körülvevő keretelésen hasonló háromkaréjos dísz ismétlődik.