Folia archeologica 17.

Parádi Nándor: Későközépkori feliratos díszű cserépedények

későközépkori cserépedények 165 nyolat határol, alatta pedig az edény hasán bekarcolt fésűs vízszintes és hullámvonal köteg fut körben. Az edény formájára, kicsiny edénytöredékün^ből keveset tudunk következtetni, de valószínűleg a Sezimovo Üstíból származó leliratos edényhez állt közel. A betűk kialakításában mutatkozó bizonyos eltérés ellenére (a Sezimovo Üstíból származó edényen levő betűk nagyobbak és kevéssel díszesebbek), összehasonlításuk arról győzhet meg bennünket, hogy a nagykállói feliratos díszű edényünk a dél-csehországiakkal egy helyen készült. De ezt a csehországi kapcsolatot látszik erősíteni a beregszászi feliratos fültöredék is. Lehetséges, hogy csupán véletlen, de eddigi tudásunk szerint fülén felirattal díszített edényt (cserépkancsót) csak a Sezimovo Üstíból származó emlékanyagból ismerünk.

2

9 Feliratos díszű cseréptöredékünkkel kapcsolatosan felmerül az a kérdés, hogy milyen módon juthatott Magyarországra? A legelfogadhatóbb magyarázatot erre a cseh huszitizmus magyarországi elterjedésében és közvetlen kapcsolatában találjuk meg. Az ország északi területeit, a Felvidéket a husziták hosszabb időre hatalmukba kerítették. A huszita mozgalommal hozzánk került csehek közül sokan telepedtek le az országban és későbbi időben összeolvadtak a helyi lakossággal.

3

0 A cseh és a morva területekkel már a korábbi időben kialakult kereskedelem a XV. században is megmaradt, sőt cseh és morva kereskedők telepedtek le, elsősorban a felvidéki városokban.

3

1 Ennek a kapcsolatnak egyik tárgyi bizonyítékát látjuk a XV. századból az észak-morvarországi Lostice-ban készült kőcserép poharakban, amelyeket Morvaországon kívül a legnagyobb számban a magyarországi leletanyagban találjuk meg.

3

2 így a morvaországihoz hasonlóan a távolabbi csehországi készítmények is aránylag könnyen eljuthattak hozzánk. 2<

J Drobná, Z., i. m. 30., 20. kép. 3

0 Kovács E., Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. (Bp. 1952) 97. 3

1 Kovács E., i. m. 97., főleg a 90. jegyzet. 3

2 Drobná, Z., Cesky Lid 44 (1957) 98—107. ; Burian, V.—Kral, J.—Nekuda, VI., Zur Charakteristik der mittelalterlichen Keramik in Mähren. Mittelalterliche Keramik in der Tschechoslowakei. (Prag 1963) 18. ; A hazai leletanyag azt tanúsítja, hogy nemcsak a királyi udvarban, várakban, városokban, hanem a középkori mezővárosok és a falvak rangosabbjai is használták. Holl I., BpR 16 (1955) 159. ; A külföldről behozott díszedények közül a legszélesebb körben a losticei poharak terjedtek el. 56. ábra