Folia archeologica 17.
H. Kolba Judit: Ötvösadatoka magyar krónikákban
148 H. KOLBA JUDIT általában a királyok, vagy az ő nevükben utazó követeik állították, hogy ezzel is a király hatalmát és gazdagságát demonstrálják. Mátyás, miután megkötötte a lengyel Kázmér királlyal a békét, Boroszlóban „menedékes, soklépcsőjű pohárszéket (acclivem multisque gradibus consurgenten abacum) állított, mindenféle edénnyel (vasa), drágaköves serleggel (gemmatum poculum) díszesen". 9 3 Mikor Beatrixért ment a királyi követség — tíz főúr, pompás diadalmenetben vonultak végig Itálián: „egy sem volt köztük, aki az egyes nevezetes városokban többfokú pohárszéket (abacus gradus) ne állított volna fel, rakva gyöngyös serlegekkel (gemmata pocula), arany- és ezüstedényekkel (vasa aurei et argentei)". 9 4 Vitéz János a követség tagja Urbino hercegének külön eldicsekedett két díszes ötvösremekkel, melyek valószínűleg pohárszékének is fő ékességei voltak ; egy rendkívüli művészettel készített sótartót (salinum) mutatott : „hegyen állt és oldalából aranyfa nőtt ki a sótartó fölé, almaként gyönggyel és értékes drágakövekkel kirakva, árnyék helyett ragyogó fényt sugárzott. A hegy oldalában remeken kidolgozott barlangocskák voltak, melyek drágakővel teli tárházakat mutattak" — és egy aranykancsót (prochydon), mely gyöngyházzal volt borítva, és gyöngyös sárkány alakú teste volt. Mivel magas talpon állt, Bonűni három láb magasnak vélte. Mátyás legnagyobb fényűzéseként az Olmützben állított pohárszéket (abacus) említik a krónikások: „polcain egymás mellett sorakoztak a drágakővel kirakott arany- és ezüstedények (aurea, gemmata argenteaque vasa). A pohárszéken állt két orrszarvú (rhinoceros) . . . alul öblös vizes- és borosedények, művészien kidolgozott kétfülő hólyagos ezüstkancsók (hydriae capacissime, enophora, diotae e postulato argento affebre factae). Felül pedig vert aranytányérok (chrysendeta), kelyhek (calices), serlegek (scyphi), kupák (cupae), csészék (phiale), rakva drágakövekkel és nagy gyöngyökkel ékesítve (lapillis ac unionibus onuste)". 9 5 Bonfini fokozni akarja a hatást: hogy „királyi pohárszékről mégsem használtak semmit a lakománál", tehát ezenkívül még bőségesen volt edény a király táborában. Ugyanezt a pohárszéket a tárgyalások végén a király Ulászló cseh királynak ajándékozta. Ausztriai győzelmei után Mátyás osztrák földön is sokat építkezett, a palotákba pohárszékekről is gondoskodott. 9 6 A világi ötvöstárgyak sorában a nagyobb díszedények mellett ugyanolyan súllyal bírnak az apróbb használati darabok, az ékszerek. Sokféle fajtájukból majdnem mindegyik szerepel egy-egy krónikában. Először a gyűrűkről kell beszélnünk, a legtöbb említést ezekre találtuk. Leggyakrabban a Hunyadi legendával kapcsolatban említik, Bonfini csak a Zsigmond által történt gyűrűadományozást említi, 9 7 Heltai azonban hosszasan és bőven leírja, hogyan kapta Morzsinai Erzsébet a születendő gyermek elismeréseként Zsigmondtól, második találkozásukkor a gyűrűt. Érdekesen ismerteti, amint a gyűrű birtokában többször meglátogatta a királyt, említi a hollót, amely ellopta a játszó kis gyerektől a gyűrűt, végül a felnőtt Hunyadi ennek a történetnek alapján kapta aranygyűrűs, hollós címerét. 9 8 9 3 Bonfini, i. m. 197. ; Heltai, i. m. 324. 9 4 Bonfini, i. m. 208—209. 9 5 Uo. 251. ; Heltai, i. m. 341. 9 6 Heltai, i. m. 368. 9 7 Bonfini, i. m. 91. 9 8 Heltai, i. m. 180—181, 225.
