Folia archeologica 17.
H. Kolba Judit: Ötvösadatoka magyar krónikákban
138 H. KOLBA JUDIT Ez egyúttal az egyetlen utalás arra a rengeteg visszaélésre, melyeket a hamis vagy jogtalanul használt pecsétekkel az egész középkorban nagyszámban folytattak. Nemcsak a nagy pecsétnek, hanem a királyok pecsétgyűrűinek is nagy szerepe volt az iratok hitelesítésében. Erről a Mátyás királlyá választása előtti időből vannak feljegyzések. A fogságban tartott ifjú Mátyást V. László Bécsbe vitte, majd innen Prágába menve bécsi udvarbírójának őrizetében hagyja: „kivoná újjából a gyűrét és megmutatá a pecsétet néki, mondván: Midőn ez alatt írok, akkoron küldjed őtet utánnam". 2 5 László rövid idő múlva meghalt, Pogyebrád cseh király első dolga volt, hogy „titkony kivoná a gyűröt a király újjából, és haza sietvén, levelet ira a bécsi udvarbírónak a király nevével, és meghagyá, hogy mindjárást és nagy hamarsággal küldené az Hunyadi Mátyást Prágába". 2 6 Istvánffy a Bocskairól szóló fejezetben szintén ír a pecsétről. Báthory István országbíró, akit Rudolf császár juttatott erre a tisztségre, a harcok közben átáll Bocskai és a magyarok oldalára. Előbb azonban — visszaélés helyett, „a kettős pecsétet, melyet ítélethozatalainál használt. . . elküldte Bainak, hogy a császárhoz juttassa el". 2 7 A pecsét Petei Márton győri püspökön keresztül jut el Mátyás főherceghez a királyi udvarba. A pénzek és pecsétek mellett a királyság legfontosabb jelképei a korona és a koronázási jelvények voltak. Csak ezek birtokában érezte magát az ország első emberének bármelyik törvényesen megválasztott királyunk. A középkori ember szemében is a korona volt a királyi hatalom legfőbb külső jelvénye, érthető tehát, hogy krónikáinkban a legtöbb említés a királyi koronára vonatkozik, sőt ezekből az adatokból szinte minden, a koronával megtörtént eseményre találunk utalásokat. I. István koronakérését Szilveszter pápától Heltai említi 2 8: „könyörge a pápának, hogy onnét Rómából küldené néki a királyi méltóságnak ékességit : koronát, aranyalmát és a királyi sceptrumot", sőt, ő meséli azt is, hogy röviddel I. István előtt a lengyelek szintén kértek koronát s a pápa a számukra készült ékességet, egy álombeli szózat hatására, „mert inkább érdemli a magyari király", Istvánnak adományozta, melyet „Asztrik oratorral" küldött el Magyarországra. A királyi koronával kapcsolatos I. András és I. Béla története: Az ifjabb Bélának a korona és a tőr között, a királyi hatalom és a katonai fővezérség között kell választania az urak jelenlétében. Béla a második királyság jelvényét, a tőrt választja és ezzel egyelőre lemond a koronáról, a legfőbb uralomról. 2 9 Gyakran emlegetik a krónikák Visegrád várát, a királyi korona hivatalos őrzőhelyét: „ahol a királyi koronát (regia corona), melyet a magyarok szentnek neveznek régtől fogva őrizni szokták", 3 0 méghozzá „egy márvány fülkében". 31 Természetesen ezt az őrizetet a megbízható főurak is gyakran felületesen, vagy egyéni érdekektől befolyásolva látták el. A krónikás adatok alapján is sok esetet ismerünk, amikor a korona jogtalan kézbe került, illetőleg az ország területéről is elvitték. Nem maradt feljegyzés az Árpád-kori viszonyokról, bár onnét több ha2 5 Uo. 250. 2 G Uo. 251. 2 7 Istvánffy, i. m. 459. 3 8 Heltai, i. m. 67. 2 9 Uo. 83. 3 0 Istvánffy, i. m. 123. ; Heltai, i. m. 10. 3 1 Istvánffy, i. m. 393.
