Folia archeologica 16.

Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról

HONFOGLALÁS KORI TARSOLYAINKRÓL 97 32. ábra Az ovális bújtatókarika a kétfelé ágazó függesztőszíjat és zárószíjat fogta össze, s a szétfeszülő szíjak tarthatták helyén. (Mérete: 1,95 Xi cm.) A két veret magasabban, a függesztőszíj kettősen összefogott, elvarrott részén ült, és így a két szíjréteg vastagságának megfelelően szegecseik hosszúsága is kettőzött. Felül egy hosszúkás, alján csúcsos, palmettás veret, hátoldalán fent kettő, alul középen egy elgörbített végű szegeccsel (h = 1,8 ; sz = 1,2 cm). Alatta egy állatfejet mintázó veret (h = 1,6; sz = 1,4; a szegecsek elosztása, mint az előző veretnél), amely nagy füle és hegyes orra miatt leginkább a rókához hasonlít (22. ábra), és mint fentebb említettük, talán nemzetség jelző szerepe volt. Nyilván honfoglalóinknak is lehetett olyan nemzetségük, amely a rókától származtatta magát. Gondoljunk csak ennek az állatnak a totemállatoknál szokásos, ősi, kettős, róka«^ ravasz elnevezésére, Rouoz (ravasz—= róka) személynevünkre,

8

2 illetve Ravazd, Rovazd, Ruozti, Ruozd helynevünkre; továbbá a kún eredetű „pusztai róka" jelentésű Karcag (Karszag v. Karszak) személy-, illetve helynevünkre.

8

3 (A „róka hasán levő prém"-et Gardízí is említi a honfoglaló magyarok házassági szokásainak leírásában, azon értékes prémek között, amelyeket a leány atyja ad a vőlegény apjának.

8

4) A nyenyecek egyik nemzetségi csoportját a sarki rókáról, a „noho"ról nevezték el

8

3 stb. 8

2 Pais D., MNy 18(1922) 32. 1,

3 Sámson E., MNy 59(1963)336,; Németh Gy., MNy 18(1922) 125—127. 8

4 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Sajtó alá rendezte Györfjy Gy. (Bp. 1958) 54. 8

5 Terescsenko, N. M., A nyenyec nemzetségnevekről. Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtudományi Konferenciája 1958. Szerk. Mikesy S. - Pais D. (Bp. i960) in. 7 Folia Archaeoiogica