Folia archeologica 16.

Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról

82 D

IENES ISTVÁN Az eperjeskei

1

3 és kenézlői

1

4 temetők kivételével egy temetőben, illetve a síroknak egy sorában csak egyetlen tarsolylemez van, és az rendesen a sor közepére kerülő, leggazdagabban felszerelt, legnagyobb gondossággal elhantolt férfi sírjában. Csak e kiválasztott kis közösségek feje rendelkezett tehát lemezborításos tarsollyal. László Gyula már rég felhívta a figyelmet a tarsolylemezek rangjelző szerepére,

1

5 Szőke Béla szerint azonban: „A tarsolylemez aligha volt a méltóság jelvénye ... A férfi sírokra nem olyan mértékben jellemző, hogy abból méltóságjelvényre következtethetnénk."

1" Mi azonban épp a tarsolylemezek ritkasága által látjuk bizonyítottnak kivételes értéküket. Elgondolkoztató ugyan, hogy az eddig előkerült leggazdagabb honfoglalás kori sírokban, pl. Geszteréden (a Fettich által tarsolylemez darabjainak tartott növénymintás lemeztöredékekről Csallány Dezső állapította meg, hogy aligha lehettek tarsolylemez részei

1

7), Zemplénben

1

8 nincs tarsolylemez. Ez azonban nem föltétlenül szól ellene megállapításunknak, hisz a legelőkelőbbek méltóságuknak e kivételesen szép és drágamívű jelvényét örökül hagyhatták utódaikra, és így nem került sírjukba. Közeli példaként említhetjük, hogy a katonai segédnépek feletti hatalom jelvényének tartott ún. bécsi szablya

19 sem került sohasem földbe. Talán a zempléni nemzetségfői sír0 díszítetlen, silány aranylemezekkel borított szablyája is csupán a sír számára készült pótléka az utódra maradt hatalmi jelvénynek. Fettich Nándor helyesen mutat rá, a nemcsak mintázatának hátterében, hanem egészében aranyozott felületű bezdédi tarsolylemez alapján, hogy lehettek színaranyból készült tarsolylemezek is,

2

1 — bizonyára éppen ezek öröklődtek nemzedékről nemzedékre. A méltóságviselők tarsolyainak értékét talán az is fokozta, hogy a nemzetség jegyével is ellátták, mint ahogy találunk esetleg totemállatra utaló jegyeket, mintákat némelyik ásatásból előkerülő tarsolyunkon is. Pl. a bashalmi lemez közepének keresztbefordított mandula alakú aranyozott mezejét akár elvontan ábrázolt madárszárnynak is tekinthetjük,

2

2 a bodrogszerdahelyi veretes tarsoly függesztőszíjára bronzból öntött, rókafejet mintázó veretet (22. ábra) szereltek fel.

2

3 Néprajzi párhuzamként megemlítjük, hogy az obi-ugorok tarsolyait (pl. a Szoszva folyó melletti Changlaszam helység naras — béka — nemzetség békaábrával díszített tarsolya : 23. ábra) is szokás a nemzetség totemősének ábrázolásával díszíteni.

2

4 Honfoglalás kori tarsolylemezeink művészeti körével napjainkig számos kutató 1

3 KissL., Arch. Ért. 39 (1920—22) 46., 6. kép (2. sír) és 51., 12. kép (3. sír). Vö. még László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. 134—138. 1

4 Jósa A., Arch. Ért. 34(1914) 307., 13. kép (3. sír) és 321., 30. kép (14. sír). ; Fettich JV., Arch. Ért. i. h. 81., 54. kép 2.; Vö. még László G

y., A honfoglaló magyar nép élete. 138—149. 1

5 Lás^lóGy., A honfoglaló magyar nép élete. 11. fejezet tanulságai, valamint 355, 357 stb. 1

6 S^öke В., A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Rég. Tan. 1. (Bp. 1962) 21. 1

7 Csallány D., Acta Arch. Hung. i. h. 282., 18. j. 1

8 Budinsky—

Kricka, V., Vychodoslovenská nizina v praveku. AR 13 (1961)41—49, valamint 61., 36. kép és 62., 37. kép. 1

9 Györffy Gy., i. m. 38., 7. j. 2

0 Bónal.—

Diene s I.—Éri I.—Kalicz N., i. m. 132. 2

1 Fettich N., Die altungarische Kunst. (Berlin 1942) 12.; Vö. László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. 357. 2

2 DienesL, Acta Arch. Hung. i. h. LXII. t. 9. 2

3 Lász/óGy., A honfoglaló magyar nép élete. 436., 50. kép. 2

4 Csernyecov, К. TV., Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. (Bp. 1949) 15., I. kép