Folia archeologica 16.

Sz. Burger Alice: Tízéves a Nemzeti Múzeum Adattára

284 S Z. BURGER ALICE leletmentő ásatások lebonyolítására is. Mindezen munkákat egészen 1952 decemberében történt megszűnéséig a MMOK végezte. A MMOK megszűnése után a közoktatásügyi miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárát bízta meg — a fenti hatáskörök átruházása mellett — a feladatok elvégzésével. A 160 éves Magyar Nemzeti Múzeum legfiatalabb osztálya — csakúgy mint a Régészeti Könyvtár — 1952-ben létesült. Először csak Nyilvántartási Csoportként működött i tudományos és 1 gépiró munkatárssal. Helyhiány miatt a padlástér területét elfoglaló régészeti raktárból elfalazott kőpadlós helyiségben, szerénykeretek között kezdte meg működését. Ekkor még csak a múzeum régi anyagának, régészeti vonatkozású feljegyzéseinek gyűjtése, az ásatási naplók egy helyen történő tárolása, a nyilvántartási kartonok felfektetése, valamint a védett magángyűjtemények számbavétele volt feladata. Az országban folyó ásatások pénzügyi kereteinek központi folyósítása a dokumentációk terén is döntő változást hozott. A 803—015/1952. VI. K. M. számú rendelet az ásatások szabályozása tárgyában már a legrészletesebben előírja a terepen történtek rögzítését, annak valamennyi formáját, és az ásatási naplók eredeti példányának, mellékleteinek őrzési helyéül a Nemzeti Múzeum Adattárát jelölte meg. Ez a rendelkezés minden téren rendet teremtett az eddigi szokásjogok terén, és először valósította meg a Rómer által körvonalazott törekvéseket is. A MMOK megszűnése után — egy ideig három tudományos dolgozóval — az Adattár fokozatosan egyre több, jelentős feladatot látott el. Legfőbb operatív munkája a leletmentő ásatások lebonyolítása és irányítása volt — és maradt mind a mai napig! 1952-től kezdve a közoktatásügyi, majd művelődésügyi miniszter biztosítja — az Adattár kezelésében — az országban folyó leletmentések lebonyolításához szükséges hitelkeretet. Ez az összeg természetesen a nagyszabású ipari létesítmények, és a gépesített mezőgazdasági munkálatok ütemének megfelelően, évenként szükségszerűen emelkedik. A hazánkban folyó tervszerű tudományos kutatások célját szolgáló akadémiai ún. „A" téma ásatások, valamint a művelődésügyi miniszter által nyújtott ún. „B" téma kutatások adminisztratív lebonyolítását is Adattárunk látja el. Az elmúlt tíz esztendő régészeti tevékenysége a nálunk tárolt ásatási dokumentációk tükrén át nézve egyre emelkedőbb tudományos és technikai színvonalat mutat. A 20—30 év előtti ásatások „magánjegyzetblokk"-jaitól, emlékeztető rajzaitól a mai korszerű ásatási dokumentációk begyűjtéséig hosszú és nem is töretlen volt az út. Azonban ma már ott tartunk, hogy — az előírt szabályokat mindig szem előtt tartva — régészeink szívesen és önként adják át megőrzésre eredeti naplóikat, rajzaikat, fényképeiket, tudva, hogy anyaguk számukra mindig rendben rendelkezésre áll és szerzői joguk a legmesszebbmenőkig biztosítva van. Fontos munkánknak tartjuk országos jellegű leletmentő tevékenységünkkel kapcsolatosan a régészeti ún. „védett" területek tényleges megóvását is. 1961. december 19-én jelent meg a Beruházási Kódex Vhr. 45/1961/29. §(4. bek.) rendelkezése, amely biztosítja, hogy az országban létesítendő valamennyi építkezést megelőző beruházási szemlén a Magyar Nemzeti Múzeum képviselője is részt vegyen, észrevételeit rögzítse. 1962-ben 175 ily

Ten szemlére mozgósítottuk az illetékeseket, jórészt vidéki múzeumaink dolgozóit. (1963. október 31-ig 280 esetben bonyolítottunk le ilyen irányú szemlét.)