Folia archeologica 16.

Szakács Margit: A „cinkotai magyarok”

264 SZAKÁCS MARGIT lyesen megpecsétli; miután, az 1790. i:X. és XII. és az 1848-i törvények ellenére se az ország területi épsége, se önálló független alkotmánya nagyrészben mind­eddig helyre nem állíttatott ; ... annál fogva a képviselőház, a jelen és utókor iránti kötelességtől áthatva, határozatilag kimondja, hogy a koronázás, az ország alkotmánya és törvényeinek, különösen az 1848-i törvényeknek, a jogfolytonos­ság kívánata szerint leendő teljes és tettleges helyreállításáig, törvényesen meg nem történhetik". 2 2 A javaslat sorsa előre látható volt. A koronázás napján a ház elnöke az ülés megnyitása után felhívta a képvise­lőket, hogy a koronázás ünnepélyén testületileg jelenjenek meg. Képviselőink, törvénytelennek tartva, nem vettek részt azon. A hivatalos sajtó, ha tudott is róla, természetesen nem vett tudomást erről, hiába keressük nyomát lapokban vagy iratokban. Egyetlen korabeli adat utal „kirándulásukra": a Ludas Matyi gúnyképe. A június 15-én megjelent számban, tehát egy héttel az esemény után, közöl egy képet „Ez is koronázási díszmenet" címmel. Aláírása: „A szélső bal­oldal tagjai így vettek részt a koronázási díszmenetben" (109. ábra). A lóvasút kocsijában hét ülő személy alakja látszik elég jól kivehető arcvonásokkal. Nem mindegyike azonosítható azonban csoportképünk tagjaival. A kocsi hátsó részében ülő négy személy közül a leghatározottaban a harmadik helyet elfog­laló Madarász ismerhető fel. Mellette jobbról Bobory, balról Patay és Csiky Sándor, míg a kocsi elején ülő három személy nehezen azonosítható bármelyik szélbal képviselővel. Ebből az következik, hogy a rajzoló tudatosan törekedett arra, hogy a személyek felismerhetők ne legyenek, sőt az útirány sem — képün­kön Újpestet jelöli meg —, a lényeget így is kifejezésre juttatta, hogy a szélbal­párt hét tagjának távozásáról van szó. A koronázás 46. évfordulóján, 1913. június 8-án, a „Vasárnapi Újság" 23. száma közli a képviselői csoport fényképét „A hét kuruc" címmel, a következő aláírással : „az a hét függetlenségi képviselő, akik nem vettek részt az 1867-i koronázáson, hanem kimentek előle Czinkotára." Felsorolja az ábrázoltak neveit is. A hét személy közül Madarász ekkor még élt, a közlésre azonban nem reagált. Mindenesetre a „cinkotai magyarok" elnevezés ekkortól maradhatott a kép szereplőin. A fénykép keletkezésének időpontjául két dátum kínálkozik. Az egyik a koro­názás napjával hozható kapcsolatba, de az 1866-os parlamenti események is okot szolgáltathattak arra, hogy a hét képviselő közös képen örökítesse meg magát. A másik kérdés, hogy azonosak-e a Cinkotára kivonult hét képviselővel. Jóllehet ezt az eseményt Madarász sem említi emlékirataiban, a két kép megjelenése és szövege mégis nyilvánvalóvá teszi azt. Nem lehet véletlen az sem, hogy a cso­portkép éppen arról a hét képviselőről készült, akiket együttes fellépésük ismertté tett olyannyira, hogy ellenfeleik — némi túlzással — a szélbalpártot azonosítot­ták velük. A képviselők tüntető távolmaradása a koronázási aktusról az akkori, a kiegyezést létrejött formájában következetesen elutasító politikai állásfoglalásuk­hoz tartozott. A szélbal pártból 1868-ban alakult 48-as párt a 48-as eszmék, valamint Kossuth népszerűsítésével a forradalmi hagyományok közvetítője lett. S ha a későbbi évek folyamán sokat fel is adtak követeléseikből, a 60-as években a haladó parlamenti ellenzéket jelentették. SZAKÁCS MARGIT 2 2 Uo. 361.; 1867. június 4-i ülés jegyzőkönyve.; PH 1867. június 9.

Next

/
Thumbnails
Contents