Folia archeologica 16.

Szakács Margit: A „cinkotai magyarok”

A „CINKOTAI MAGYAROK" A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka fényképrészlegének egyik csoportképe, amely a fenti címet viseli, hét országgyűlési képviselőt ábrázol.

1 A személyek név szerint — ülősor balról jobbra: Csanády Sándor, Patay István, László Imre, Kállay Ödön, Madarász József, — állók : Válly János és Vidacs János, a kiegyezés ellenzékét alkotó szélső baloldal tagjai (107. ábra). Nevük a 60-as évek országgyűléseiről ismert. A csoportképen való megörökítésük a krónika szerint képviselői működésük egyik eseményével hozható kapcsolatba: a koronázás napján, 1867. június 8-án csoportjuk a kiegyezés elleni tüntetésként kivonult Cinkotára, és ott töltötte a napot. Innen maradt rajtuk a név. A történet hitelességének megállapításához szükséges eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert politikai szerepüket röviden megvilágítani. Képviselőink mindegyike a reformkorban kezdte politikai pályafutását. Lényegében azonos célkitűzésekkel vettek részt a társadalmi és politikai haladást szolgáló küzdelmekben. A forradalom és szabadságharc győzelme érdekében kisebb vagy nagyobb szerepet vállaltak; többségük fegyverrel is harcolt. Az önkényuralom idejét részben rabságban, részben visszavonultságban töltötték, míg a 60-as évek elején meginduló parlamenti élet ismét cselekvésre késztette őket. Csanády Sándor (1814—1892) Bihar megyei földbirtokos volt. Ősei Bocskai István hajdúi között harcoltak, három Csanády volt a hajdúk főkapitánya. A debreceni főiskola elvégzése után fiatalon alszolgabíró, majd a váradi járás főszolgabírója lett. Mint megyei biztos, 1848-ban nagy tevékenységet fejtett ki a nemzetőrök kiállítása és fölszerelése terén, s mint a bihari nemzetőrök századosa, részt vett az erdélyi hadjáratban. Világos után visszavonult birtokára. A szabadságharc üldözöttéi közül sokan találtak nála menedéket és anyagi támogatására is számíthattak. Sokat fáradozott Kossuth családja érdekében, és elősegítette külföldre távozásukat. Sokáig ápolta kapcsolatait Kossuth-tal. Egy ízben meg is látogatta Turinban. Kedvező vagyoni helyzete megengedte, hogy alapítványokat tegyen népkönyvtárak felállítására és iskolai segélyezésekre. Anyagilag támogatta a későbbi pártsajtót, a „Magyar Üjság"-ot és a „Nép Zászlajá"-t is, mindez azonban gazdasági helyzete megrendüléséhez vezetett.

2 1861-ben Bihar megye beretytyóújfalui kerülete képviselőjeként került az országgyűlésbe.

3 Patay István (1807—1878) katonai pályáról lépett a politikai élet terére. Tanulmányait Sárospatakon végezte, ahonnan Bécsbe került a katonai mérnöki karra. Ennek befejezése után hadnagy lett a császári huszároknál. 1832-től megyei 1 Ltsz. 6608/1957 Fk. — A kép a Parlamenti Múzeumból származik, szerzője ismeretlen. — Fejős Imre szíves közlése szerint a Parlamenti Múzeum Nagy Miklós, a Vasárnapi Újság szerkesztőjének hagyatékából vásárolta meg — s így a Képcsarnok példánya azonos a Vasárnapi Újság 1913. 23. sz. által reprodukált darabbal. 2 Egyetértés 1892. 198. sz.; VU 1878. 46. sz.; Pallas L. 3 1861. évi Magyar Országgyűlés. (Pest 1861) 466. 17 Folia Archaeologies