Folia archeologica 16.

T. Németh Annamária: A Nemzeti Múzeum első pecsétje

254 T. NÉMETH ANNAMÁRIA Lajos udvari ügyvivőnek küld a Thuróczi-krónika átvételéről. Az elég jó állapotban levő, vörös pecsétviaszlenyomat a Pollack-féle rajz alapján ismert múzeumépületet ábrázolja, talapzatán a vésnök DIETZE nevével, alatta pedig lebegő angyaloktól tartott koronás magyar címerrel. Az antiqua betűkkel készült felirat a következő: MAGYAR NEMZETI MUSEUM. Ki volt Dietze Károly, akit ezzel a megtisztelő feladattal bíztak meg? Egyelőre nem tudjuk. Sem a polgárkönyvben sem a céhiratokban nem szerepel. Ez a műve nemesen egyszerű, harmonikus alkotás, amely méltón reprezentálta évtizedeken keresztül a Nemzeti Múzeum intézményét. Sőt a fennmaradt gyérszámú múzeumi iratanyag tanúsága szerint néha az is előfordult, hogy nem éppen reprezentatív ügyekben is használták a pecsétnyomót, pl. egy 1850-ből származó tisztasági felszólítást ezzel tett nyomatékosabbá az igazgató.

1

2 A kevésszámú iratanyagban csupán egypár példányát találjuk meg a pecsétlenyomatnak. Az utolsó fennmaradt darab egy 1913-ból keltezett iraton található. A typarium, amely sajnos elveszett, valószínűleg az első világháború idejéig volt használatban, és amikor általánossá váltak a gumibélyegzők, maga is muzeális tárggyá vált. Feltehetőleg a 60-as évek elején készítették a nemrég birtokunkba jutott verőtövet. Ezeket, az általában nyolcszögbe foglalt kerek ábrázolásokat, papírokon levő emblémák domborítására használták.

1

3 Az egyre fejlődő és nemzetközi tekintélyt szerző múzeumszervezet a 60-as években már ilyen irányú igénnyel is előállhatott. Készülésének idejére utal az azonos témájú, de a pecsétnyomónál durvább kivitelű vésés, különösen az épület és az angyalok figuráiban, valamint a megváltozott nyújtott betűforma és a MUZEUM szó helyesírásában történt változás. Sajnos arról, hogy ezt az emblémát használták volna, nincs tudomásunk, ugyanis ilyen díszítésű irat nem maradt fenn. Összefoglalva tehát az elmondottakat, a múzeum épületével egyidejűleg elkészült első pecsétnyomója is, amely több mint félévszázadon keresztül képviselte a Magyar Nemzeti Múzeum intézményét, ill. igazgatóságát, hazai és külföldi iratainkon. Méltó társa lehetett ebben a mintegy húsz évvel későbbi, de ugyanolyan ábrázolású verőtő, amely hosszú lappangás után végre ismét, sajnos csak magányosan, múzeumba került. T. NÉMETH ANNAMÁRIA 1

2 Múzeumi irattár 1850. ápr. 18. 1

3 Lásd a múzeumi verőtőgyűjtemény darabjait.