Folia archeologica 16.

T. Németh Annamária: A Nemzeti Múzeum első pecsétje

A NEMZETI MÚZEUM ELSŐ PECSÉTJE Sokan és sokszor foglalkoztak már a Magyar Nemzeti Múzeum történetével, tudományos vagy ismeretterjesztő munkákban.

1 Ezek a különböző céllal és különböző szempontok szerint készült művek többek között a múzeum szervezetét, belső életét, korszakait, építésének történetét stb. tárgyalják már a XIX. század első évtizedétől kezdve egészen napjainkig. Majdnem azt mondhatjuk, a Nemzeti Múzeum problémája alapításának pillanata óta, szinte állandóan foglalkoztatja a történettudományokat művelő kutatók egy részét. A nagy mennyiségű levéltári anyag

2 pedig — amely a múzeum fontosabb eseményeit éppúgy dokumentálja, mint mindennapi életét — minden kutatónak tartogat valami újat, olyan adatot, amit az előzők figyelmen kívül hagytak. 1961-ben a múzeum Üjkori Osztálya egy bronzból készült verőtövet vásárolt

3 (105. ábra). Az 5 cm átmérőjű, nyolcszögű bronzlap cakkos keretben a múzeum épületét ábrázolja, felette sugaras Nappal, alul pedig babérágaktól övezve két lebegő angyal alak tartja a koronás magyar címert. Felül félkörben a felirat: MAGYAR NEMZETI MÚZEUM. Ez az ábrázolás szinte pontos mása a múzeum első pecsétnyomójának,

4 attól csupán alakilag és egy betűben tér el.

5 Mit tudunk erről az első pecsétről, és mit árul el magáról a verőtő? 1802-ben alapított, legelső kulturális közintézményünknek hosszú évtizedekig nem volt önálló pecsétje. Bár a levéltári anyagban ilyen irányú igénynek nem találjuk nyomát, mégis elképzelhetetlen, hogy ne lett volna. Erre utal Mátrai Gábor egy mondata, amennyiben 1843-ban a Nádor megengedte, hogy a múzeumi igazgató az intézet ügyeiben pecsétet használhasson, ,,mit az eddigi igazgatóság nélkülözni kénytetett".® Szükség esetén az igazgatók saját személyi pecsétjüket használták hivatalos ügyekben is. Nem az igény hiányzott tehát, hanem feltehetőleg a múzeum végleges elhelyezése és épülete körüli huzavona, Bécs minden 1 Csak a legismertebbeket említve: Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici. I. (Pest 1818); Bock, F., Das Ungarische National-Museum in Pest.MCC 12 (1867) 81.; Domanovszky S., József nádor iratai. I—

II. (Bp. 1925); Dux A., AMagyar Nemzeti Múzeum. (Pest 1857); Haeujler, J. V., Buda-Pest historisch-topographische Skizzen. (Pest 1854) 127—128.; Hazai s' Külföldi Tudósítások. 1809. 1. félév. 225—226.; Hivatalos tudósítás a Magyar Nemzeti Múzeum állagáról. (Pozsony 1856); Kubinyi Á., A Magyar Nemzeti Múzeum. (Pest 1848); Lechner /., AMagyar Nemzeti Múzeum épülete. (Bp. 1927); Museum Hungaricum . . . (Buda 1807); A Magyar Nemzeti Múzeum. (Buda 1815); Magyar Nemzeti Múzeum. Altalános történeti áttekintés. (Bp. 1896); AMagyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. (Bp. 1902); Mátray G., A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. (Pest 1868); Zádor A., A Nemzeti Múzeum. (Bp. 1953); Zádor A.—Rados /., A klasszicizmus építészete Magyarországon. (Bp. 1943) 2 Országos Levéltár Archívum Palatinale Archiducis Josephi II. Musei, OSzK Kézirattára; Magyar Nemzeti Múzeum irattára. 3 Ltsz. 61.2891. 4 Dr. Fejős Imre ny. osztályvezetőnek köszönöm, amiért figyelmemet erre a tényre felhívta. 5 A pecsétnyomó nem szabályos kör alakú, hanem kissé ovális, rajta a MUZEUM felirat S-el és nem Z-vel van írva. 6 Mátray G., i. m. 44.