Folia archeologica 16.

Gábry György: Beethoven és Liszt zongorája

BEETHOVEN ÉS LISZT ZONGORÁJA 1887 tavaszán a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtára nagyértékű hagyatékkal gyarapodott: Liszt Ferenc emléktárgyainak mintegy 30 darabból álló gyűjteménye került leltározásra. A mester halálát követő esztendőben átadott anyag gazdag sorozatából — értékben és jelentőségben is kimagasló műtárgyként — kétségkívül Beethoven egykori zongorája a legfigyelemreméltóbb

1 (103. ábra). Ä rendkívül elegáns, angol-empire építésű hangszer magán viseli különleges rendeltetésének jegyeit. Homlokzatán, intarziáit keretbe foglalt arany betűkkel a készítés adatai —'„JOHN BROAD WOOD AND SONS /Makers to His Majesty & the Princesses/ Great Pulteney Street LONDON Golden Square" (104. ábra) —- felett „BEETHOVEN" neve díszeleg; a hangtőke síkján kézírással „Hoc Instrumentum est Thomae Broadwood (londini) donum propter ingenium illustrissimi Beethoven" és mellette aláírások: Fr. Kalkbrenner (utólag kitörölve), Ferd. Ries, J. B. Cramer, J. G. Ferrari, C. Knyvett.

2 Próbáljuk nyomon követni az immár közel 150 éves zongora útját londoni műhelyétől a múzeumig. Ennek kapcsán — a rendelkezésünkre álló források alapján — valóságos regény bontakozik ki a kutató előtt, amelynek keretében két nagy zenei lángelme foglal el középponti helyet, korszakos stílusváltás (klasszicizmus és romantika) határán. Az 1800-as évek elején Beethoven alkotói erejének és sikereinek tetőfokán áll. Kiváló remekművek (szimfóniák, a „Fidelio"-opera, hegedűverseny, továbbá zongorára írott szonáták és versenyművek sorozata) jelzik művészi rangját. Merész zeneszerzői elképzeléseihez azonban keresi az eszközt, olyan hangszert, amely hangzó valóságában maradéktalanul visszaadhatja a belső hallás által felidézett zenei alakzatokat. Ezt a problémát fokozódó süketsége csak elmélyíti.

3 Ebben az időszakban, a zongorakészítés terén a bécsi mesterek állanak az élen. Ezt a tényt a zongoramuzsika szélesebb körű kifejlesztése magyarázza, amely az ún. „bécsi klasszikus" zeneszerzők (Haydn, Mozart majd Beethoven) nevéhez kapcsolódik. Beethoven, nagy kortársainál tovább haladva, már a romantikának készíti a talajt, és — újszerű igenjei újszerű technikai megoldásokat involválnak. Ezért kísérletezik s ehhez elsőrangú segítőtársat talál Andreas Streicher zongorakészítő személyében. Midőn a híres augsburgi mester, Andreas Stein (Beethoven j ó ismerőse) leánya Nanette — Streicher feleségeként — Bécsbe költözött, a zeneszerző felújította a régi barátságot, és ennek eredményeképpen az asszony házi gondjaiban, férje pedig művésziekben támogatja.

4 Streicher, aki Schillernek volt ifjúkori barátja, intelligenciájával és nem mindennapi szakmai felkészültségével újabb és újabb változtatásokat eszközöl műhe1 Sorozat-száma: 7362, leltári száma: 1887.41.29, méretei: 247X115X92 cm. 2 A zongora kiválasztásában részt vett bizottság tagjai; korabeli neves előadóművészek. 3 L. Rolland R., Beethoven. Les grandes époques créatrices. (Paris, 1928. 285.) 4 Bekker P., Beethoven. (Új kiad. 1922. 109—ni.) 61 Folia Archaeologica