Folia archeologica 16.

Bánkuti Imre: A hőgyészi textilmanufaktúra 1729—1732

222 BÁNKÚT! IMRE 1717—1718-ban Magyarországon a török ellen, azután Olaszországban, majd 1737—1739-ben ismét a török ellen harcolt hazánkban.

1

0 Mint a császári hadseregben általában történni szokott, a katonai karrier nála is birtokszerzéssel és meggazdagodással párosult. Azt is valószínűnek kell tartanunk, hogy Mercy és Schmettau között személyes kapcsolat jött létre. Ezt igazolja az, hogy általában ugyanazokon a hadszíntereken harcoltak, s feltételezésünket bizonyossá teszi a hőgyészi textilmanufaktúra létrehozásában kialakult üzleti kapcsolat. 1729 márciusában Schmettau Alsó-Ausztriából (valószínűleg Bécsből) szerződtetett szakembereket Joannes Adamus Kinden és Joannes Danielis Schellnegger személyében, a manufaktúra igazgatására és szakszerű vezetésére.

1

1 Ugyanezt az időpontot jelöli meg a manufaktúra kinyomtatott hirdetménye is, mondván, hogy az építés „ennek előtte egy esztendővel indíttatott. . ."Mivel a nyomtatvány 1730-ban látott napvilágot, valószínű, hogy a manufaktúra kb. egy év alatt épült fel. Az új fabrika berendezésére, működésére csak az említett nyomtatvány adatai nyújtanak némi felvilágosítást.

12 A műhelyek közül a leglényegesebb a szövőrészleg, és az ehhez kapcsolódó fonoda volt. Ezeket egészítette ki a „Fejérítő-Műhely, Lugas és Mosó-Ház", amelyekben eladásra alkalmassá tették a megszőtt anyagot. A lugasban és a mosóházban folyt a szövőműhelyből kikerült anyagok mosása és festése. Nem tudunk sokkal többet a manufaktúra gyártmányairól sem. A hirdetőcédula szerint „mind Egész, s-mind pedig Fél-szerű, Kattunt, Sinóros és KözBarchandtot, és mindennémű Fejér, Festett, és Virágos-nyomtatású Vásznat" állított elő és bocsátott áruba. Ugyancsak vállalta a fabrika házilag készített fonálból vászon szövését, mégpedig ágyneművászon, abroszok és keszkenők előállítását. „Sőt, — mondja tovább a fabrika hirdetménye —, a' kik tulajdon s-oda haza szőtt vásznat akarnának fejérítettni ; azoknak-is kedvek szerént lehet kedveskedni : ugy hogy a' bé-adott Vászonra, bizonyos billeg fog ki-adattattni, és a Fabrika elégséges Cautiót tészen, hogy senkinek az ö partékája el-nem fog téveledni : mely Fejérítésnek béri, egy egy Singtül, Három pénz lészen". A hőgyészi manufaktúra tehát a vászon előállításának minden stádiumában levő anyag feldolgozását vállalta és végezte (nyerslen, fonal, szőtt vászon kikészítése). Ez annak következménye volt, hogy a manufaktúra vezetőinek feltétlenül számolniok kellett a széles alapot adó házi- és parasztiparral is. A magyarországi társadalmi munkamegosztás alacsony szintje tehát így befolyásolta egy textil manufaktúra termelési folyamatát és üzemmenetét. Adatok híján nem tudjuk megállapítani, hogy a fabrika melyik termelési ágban érte el a legnagyobb forgalmat : a nyersanyag teljes feldolgozásában, vagy a félkésztermékek (fonal és nyersvászon) kikészítésének befejezésében? Wur^bach, C., Biogr. Lexikon d. Kaiserthums Oesterreichs. XXX. (Wien 1875)188—191. 1

1 Maga Kinden említi röviden megbízatásuk történetét az 1733-ban (az év elején) az udvari kancelláriához írt kérvényében : ,, . . . Qualiter posteaquam Anno 1729. Men. Marty; cum D(omi)no Generali Barone de Schmettau certum invissem Contractum, vigore, cujus idem D(omi)nus Baro de Schmettau, me suo in Poss(ess)ione Hőgyös, I. Comitatui Tolnensis adjacen(te) alias ad suam Excellentiam,D(omi) num Campi Mareschallu(m) Comitem a Merczi pertinente, instauratae et erectae manufacturae Linteariae Directorem suscepisset, ac constituisset . .." Szekszárdi Allami Levéltár. Tolna vm levéltára. Fase. 10. N0. 670. Jkvi sz. 2914. A beadványt ugyanis a kancellária leküldte a vármegyéhez, amelyet az uralkodó az ügy kivizsgálásával bízott meg. 1

2 A hőgyészi uradalom levéltára a betelepítéstől kezdve tartalmazott iratanyagot, de a háborús események következtében 1945-ben megsemmisült. Mivel a Mercy-birtokok később az Apponyiak tulajdonába kerültek, talán remélhető, hogy levéltáruk rendezése után a hőgyészi manufaktúra újabb adatai kerülhetnek elő. (Dr. Hadnagy Albertnek, a Szekszárdi Ali. Levéltár vezetőjének szíves közlése.)