Folia archeologica 16.

G. Sándor Mária: A gesztesi vár építéstörténete

A GESZTESI VÁR É P í T É S T Ö R T É N E T E 165 74. ábra gál az említett térképen, amelyen valamennyi várábrázolás csaknem teljesen azonos. Az 1688-as Birkenstein-féle metszet

3

0 (74. ábra) ugyancsak nem mondható hitelesnek. Sajnos a várnak korabeli, hiteles ábrázolása mindez ideig nem ismeretes. A várban 1877-ben Rómer Flóris

3

1 járt, aki felmérési vázlatot készített az akkori állapotról (75. ábra). Rajzán a belső vár keleti és nyugati traktusában levő két-két helyiséget feltüntette, valamint a kapubejárattól nyugatra levő torony maradványát is. A belső váron belül azonban olyan falakat is jelölt, melyek eredetileg ideiglenes jellegűek lehettek, és azóta teljesen megsemmisültek. Rómer helyszínrajza elsősorban a várat körítő erődrendszer szempontjából igen figyelemre méltó, mert ő még látta, ha nem is teljes mértékben, a körítőfal összefüggő rendszerét. A várról készült másik alaprajz 1897-ből Csernó Géza munkája.

3

2 Ez utóbbin a Rómer által is feltüntetett körítőfaltól nyugatra levő szakaszon egy ugyancsak fallal körülzárt előudvart jelölt. A belső vár alaprajzi felmérését, valamint néhány metszetet és nézeti rajzot közölt Lux Géza és Csányi Károly 1942-ben.

3

3 A várban rendszeres régészeti kutatás 1960-ig nem volt, azonban sajnos 1932-ben a turistaház építésekor a belső vár udvarát, valamint a DNy-i és K-i 3

0 1886-os Birkenstein-féle ábrázolás: NatzJ-, i. m. 142. 3

1 Rómer Flóris jegyzőkönyvek VIII. 117. (Kézirat, OMF könyvtár.) 3

2 Csernó Géza felmérése. NatzJ., m' 136. 3

3 CsányiK.—LuxG., A gesztesi várrom. Technika 1942. 232—235.